Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai elemfogalom fejlődése

Az egyház csak azok ellen lépett fel, akik az anyag teremtettségét nyíltan támadták: „Az Anya-szent-egyház kárhozat alá vette a' Manikheus eretnekeknek azon tanításokat; hogy a' világ egy előtte való színetlen matériából teremtetett" — írja Sartori Bemard [24], Lényegileg az egységes alapanyagot vallották azok is, akik Aristoteles fizikáját tartották az igazság kútfejének. A magyarországi jezsuita iskolák XVIII. századelejei felfogását tükrözi jellegzetesen Tauter János egyik doktori tézise: „Nincsenek atomok, nincs a négy elem, sem azok közül egyik is, hanem igaziból kettő van: anyag és forma, vagy pedig a változást is figyelembe véve három van: anyag, forma és a formaváltozás." (1713.) A protestáns iskolák felfogását Comeniusnál így látjuk összefoglalva: ,,Az elemek a világ egyazon anyagából vannak, sűrűségük és ritkaságuk különbözteti meg őket" [4]. * Azon a felfogáson, hogy a világ anyagilag egységes, alapult az atomelmélet is. Eszerint az egész világot egymáshoz hasonló atomok építik fel, az egyes anyagok közötti különbség csak az atomok sűrűségében van. Az atomtan, s ezzel kapcsolatban a világ anyagi egysége körül az idők folyamán igen sok vita volt természettudományi és hittudományi érvekkel egyaránt. Miután azonban Gassendinek sikerült az atomtant és az egyház tanításait összehangolnia, az atomelmélet „vala a' legközönségesebb vélekedés az Oskolákban a' XVI. században" (Kováts Mihály [38].) Nem volt egységes felfogás arra vonatkozóan, hogy az atomok mind egyformák-e, vagy pedig különbözők. Páriz Pápai Heidelbergben azt tanulta, hogy „minden testben vannak gömbölyű, hosszúkás, hegyes, kockaalakú, hengeres, lapos stb. részecskék" [8]. Sartori Bemard viszont úgy vélekedik, hogy ,,a' víznek részetskéi mind egyenesek, az olajnak részetskéi ellenben ágosak, 's e' miatt erősebben ragadnak a testhez" [24]. Addai László szerint: „Az olaj az a test, amelynek részei ágazatosak, hajlékonyok." Reviczky Antal pedig ezt írja: „A víz valószínűleg hosszúkás, hengerded, tojásalakú, hajlékony, könnyű, gördülő, sűrűn elhelyezkedő, kevéssé összefonódó részecskék halmaza" [21]. Csak a XIX. század elején mondotta ki egészen határozottan Dalton, hogy többféle súlyú atom van, s ahány fajta súlyú atom létezik, annyi fajta elem is van, s azt, hogy az anyag összes atomjainak azonosoknak kell lenniök [54]. A daltoni atomelmélet elterjedése egy időre visszaszorította a világ anyagi egységéről, az őselemről szóló elméletet. Pár évre rá azonban az atomsúlyok vizsgálata ismét lehetővé tette annak felújulását. Abból kiindulva, hogy a kezdeti vizsgálatokon az atomsúlyok a hidrogén egészszámú többszörösnek mutatkoztak, Prout angol orvos arra a következtetésre jutott, hogy az elemeknek egységes felépítője, őseleme a hidrogén. 590-