Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

gyen. (vö. Szirmai: Hvngaria in Parabolis: 1804, 12.) Megüti az öböly a szőlőt [84] (vö. Kassai, 2:394) Mértékelve hasznos, szükség kívül káros, még a jó tokaji bor is [4] Nem is bor, ha nem tokaji (vö. Erdélyi: Közmondások, 1851.) Olyan, mint szüret után a kunyhó [832] (vö. Tállyáról: Nyr. 6:129. Ugy néz ki, mint szüret után a kunyhó) Pallag Péter kapálta, Muhar Boris gyomlálta [300] (A parlagodó szőllőre mondják), vö. (Nyr. 6:129) Puszta, mint a szedett szőlő [833] Ragya kapta el a szőlőt [85] Sok ribizli, sok szőlőt jelent (Régi hiedelem és mondás a Hegyalján is) Szegődött bér, osztott konc [482] Szeptember érlel, október mézel [77] Szomorú, mint a ragya vert szőlő [85] Ügy maradt a lelkem, mint a megszedett szőlő [834] (vö. Nyr. 1876, 30, 1877. 82, 129, Tállya.) Termékeny, mint a purcsin [604] Tokaji bort gyalázna beckói lőre (vö. Pelkó: Eredeti magyar közm. Rozsnyó 1864) Vinum Tokajinum Hungáriáé natum, Poloniae educatum (Ti. a lengyelek must alakjában vásárolták össze) JEGYZET A dolgozatban idézett irodalom részletes leírását 1.: 1. Dr. Bakos József: Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma. Sp. 1947. 2. Dr. Bakos: Tokajhegyalja és bortermelése hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma. Sp. 1957. A közölt rövidítések: Makkai: I. Rákóczi György gazdasági iratai. Bp. 1954. Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez. Szerk. Dongó Gyárfás Géza. Nyr. Magyar Nyelvőr. MNy. Magyar Nyelv. NyK. Nyelvtudományi Közlemények. 54