Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Chikán Zoltánné: Adalékok az alaktani elemek stílusértékéhez

Dr. CHIKÁN ZOLTÁNNÉ főiskolai tanársegéd: ADALÉKOK AZ ALAKTANI ELEMEK STÍLUSÉRTÉKÉHEZ A névszóhoz járuló ragok Szabad-e a költőnek, írónak alkotása közben figyelmen kívül hagynia a grammatika szabályait, természetesen bizonyos határon belül? Azok, akik foglalkoztak irodalmi alkotások elemzésével, vagy esetleg maguk is az alkotó szellemek közé tartoztak, ezt egy pillanatig sem vonták kétségbe, mert tisztában voltak azzal, hogy a legkisebb elemnek is fontos nyelvi-stilisztikai szerepe lehet. Már FOGARASI János megállapítja 1843-ban írt Művelt Magyar nyelvtanában, hogy ,,A magyar nyelv . . . igen sokat hagy a beszélő s író önkényére is mind a ragozásban, mind a szóhelyezésben, úgy, hogy művészi képességet s ízlést jobban alig lehet valakinek kitüntetnie más nyelvben, mint a magyarban" [1], A legjobb és legmagvasabb költők mindenkor éltek is a nyelvi szabadsággal, elsősorban a nyelvtani formák megválasztása terén [2]. Anrál is inkább, mert jól látták, hogy az irodalom lényege éppen a szabadság, s ebből következik, hogy az író néha bizonnyal úr a grammatika fölött is [3], — Éltek és élnek is a magyar írók ezzel a szabadsággal, s nemcsak a szavakkal bánnak szuverén módon, hanem a nyelv alaktanival is. Hacsak tehetik, kiszabadulnak a szabályok kötöttsége alól, és i j formavilágot teremt mindenhatóságuk [4], Es mit ír az író, mennyiben befolyásolja őt a nyelv alaki szerkezete alkotás közben? Hallgassuk meg VERES Péter vallomását erről: „.. . sem a Rossz asszonynál, sem az Almáskertnél semmiféle nyelvi szerkesztési í ervem nem volt. Mindegyik úgy született, ahogy a mondanivaló parancsolta, és al ogy az író képességei lehetővé tették ..." De mégis fontosnak tartja a nyelvi problémákat: „Gondolom — írja tovább —, ez érdekelheti a hivatásos nyelvészt, így jut el a nyelvi elemzésben és a stíluselemzésben az író igazi megértéséhez. És így jut el oda a nyelvészet, hogy nemcsak a műveket vizsgálja mint „tárgy"-at, hanem a mű és az író dialektikus viszonyát veszi alapul. Ekkor lesz igazán érdekes és hasznos a stíluskritika" [5], Franciaországban már igen elterjedt módszer az ,,

explication de textes", amelyik a szöveg tiszteletén alapul, s célja a grammatikai megértésen, magyarázaton keresztül a megértés, a tudatos megértés, aminek fel kell váltania az egyszerű élvezést [6], 55