Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: Adatok Magyarország moszataihoz III.

4. Scenedesmus ecornis (Ralfs) C h o d. — A telepek négy sej tűek, a sejtek mérete 6—7X3,4—3,7 ß. A kútvályúban előforduló szervezetek százalékos aránya: Az Ecsedi láp valamikor Magyarország egyik legnagyobb nádas rétsége volt. Szatmár megyében mintegy 70 000 kataszteri hold területet foglalt el. Ebből 50 000 kataszteri holdon rendesen víz állott, míg a hátralevő 20 000 kataszteri hold csupán magasabb vízálláskor került víz alá, tehát az ártér szerepét töltötte be. A Szamos feltöltött melléke és a Nyírség homokkal vastagon fedett löszplatója között húzódott észak—déli irányban. A magyar történelemben is igen jelentős helyet biztosított magának. Anonymus elbeszélése szerint a honfoglalók a lápon már várat építettek. Nagyecsed határában a lápban levő hosszúkás emelkedésen Tass vezér Tassvára azonos a Sárvárral. Jelentősebb nála az Ecsedi vár, a Nagyecsed közelében épült vízvár. Még a magyar korona is elkerült az ecsedi várba 1621-ben Bethlen Gábor révén. A török világutazó, Evlia Cselebi szerint az ecsedi vár fellegvár nélküli erős vár, amely nem hódolt meg a török előtt. Az osztrákok II. Rákóczi Ferencz szabadságharca idején lerombolták, de a kurucok 1705-ben újjáépítették, s ebben egri vonatkozások is szerepelnek. A Fejedelem ugyanis 1705-ben egri táborából rendelkezett újjáépítésére. 1718-ban a várat felrobbantották, s ma köveinek egy részét a nyírbátori templom őrzi. Az egykori várdomb egy része ma a nagyecsediek nyugvóhelye. Az Ecsedi láp talaja Ca tartalmú láptalaj. Tacke rendszere szerint Szladits Imre vizsgálatai alapján az alföldi és a felvidéki lápok között áll. Közbeeső helyzete növényvilágára is hat. A talaj aktuális aciditása 3—5 pH között ingadozik. A lápban gyakran előforduló talajégés hat a pH-ra, mert ilyen helyeken a pH 6-ig is felemelkedhet, ami a hamualkotórészek alkalikus hatására és az égés következtében felbomló humuszsavak csökkenésére, részben lekötődésére vezethetők viszsza. Ahol az égés hatására besüllyed a talaj, ott 3—3,5 pH-t mérhetni, ami a felhalmozódó, odagyülemlő humuszsavaknak tudható be. A láptalaj összes foszforsavban s különösen K-ban szegény, míg humusztartalma organikus eredeténél fogva magas, elérheti a 41—49 százalékot. Az égett részeken a humusztartalom mintegy a felére csökken. A magas N tartalom ellenére a felvehető nitrogén mennyisége csekély. A XVIII. században megindult hazai vízszabályozási, lecsapolási munkálatok a múlt század végefelé úgyszólván utolsónak láttak hozzá Oscillatoria formosa Bory . . . Lyngbya Lagerheimii (Möb.) Gom. Hormotila mucigena Borzi . . . Scenedesmus ecornis (Ralfs) Chod. . Bacillariophyceae ...... 100 °/( IV. Ecsedi láp 536-