Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

kosarazás: [342] Koszorú [382] kótis: [874] bodnár szakszó, vö. Kassai, 3:205: »alias űző-fa (germ. Trübel) nyeles, bunkós ütő«, vö. még: Tolcsva, 1823. MNy. 26:334, Nyr. 73:283. kotyogó: (1) 'kulacs' kotyogó (2) kb. 1 literes bádog, a hordóba betehető csővel, a borforráskor teszik a hordó szájába kotyogó (3) hosszú, szűk nyakú üveg kőbcli: [755] szőlőfajta köböl: [905] mértékegység a régi Hegyalján, 30—32 icce, ezzel mérték a bortizedet is. A tizedlajstromok szerint: 1 cseber=öt köböl=75 pint. Tállya: 1577. Bártfa városa fizetett tizedül 39 köböl bort. (Vö. Bártfa számadásakönyveiből; Tagányi kivonata.) Egy másik adat szerint egy hegyaljai hordó tartalmaz 15 egri köblöt. Járt Hegyalján a kassai köböl is. kőgátas: [55] szőlő kőgát: [48] kőgátozás: [49] kőgátrakás: [50, 343] kőgátvonás: [51] könnyezik: [409] a szőlő metszés után kőpor: [23] talajféleség, vö. Tokaj: Nyr. 24:48. (Vö. fehér Kőporos) Kőporos: [141, 209, 256] helynév köt: hordót' abroncsoz' [860] kötés: [500] kötőfű: vö. Kassai, 3:237: »Carex pro alligendis vitibus«. kötő-pohár: Tolcsva: 1713: kötő-pohárt avagy áldomást bé ne vegyenek. MNy. 26:334. kötősás: [496] kötővessző: [862] hordó kötésére, vö. Kassai, 3:237. kötöz: vö. Szikszai: Kötözni: alligare vites kötözés: [322] Kővágó: [185, 214] helynév (vö. Tállya: 1660, NyK. 6:348). kövér: [949] aszú bor, nagyon édes bor kövér: föld kövérség: [60] Kövesíhegy: [275] helynév közönséges bor: [971] ordinarium [972], ordináré, ordinári közönséges must Krakkó: [175] helynév kristályszőlő: szőlőfajta [696] kukorica görhe: [484] vö. Kassai, 2:319 Kunhegy: [103] helynév Kútpatka: [243] helynév lábravaló lacrima: [774] szőlőfajta lágyszem alá kapálás: [333] Lajstrom: [115] helynév lányszőlő: szőlőfajta, vö. Tokaj: Nyr. 19:383. MNy. 2:148 lányszőlő, aprószemű: [727] lányszőlő, fekete: [713] lányszőlő, nagyszemű: [726] Lapis: [221] helynév laposkapa: [804] vö. Tolcsva: MNy. 26:332 lávasalak [26] vö. Nagyváthy: 17. láz: a szőlő alatt vagy felett levő fás, szántatlan terület, vö. NyK. 33:320 laizál: vö. Kassai, 3:269 »inutilis fit« lazáit: vessző, 'fonnyadt', 'nedvtelen' leányosztó: [823] lebuktat lefejt: [9681 bort, vö. MNy. 45:320 legély: »butéllia«, vö. Szirmay: 1810:32. legyes: [756] szőlőfajta léhó ^— lihó: [5661 hordóra tölcsér, vö. Tokaj: Nyr. 19:384. Mád: Nyr. 6:285 lehúz: [967] bort seprűről, vö. MNy. 45:321 léleklyuk: [1022] 'szelelő lyuk' a pincén, vö. Kassai, 3:278. »spiraeulum cellariorum«, Tokaj :Nyr. 19:384 leltszőlő: [680] szőlőfajta, v. zöldszőlő lenyálkáz: [956] leszaggat: szakáilakat [350] leszolgáz: vö. Tolcsvai Nagy: A bomlító a vesszőt száraz bajszoktól s kacsoktól megtisztogatja, leszolgázz a letaikarítás: [317] harmatgyökereket letalpal letaszít: [415] fattyúvesszőket letesz: hivatalát a szőlő-pásztor levedzik: [407] vö. t ő g y e 1 i k, sír lezsákol ligetes furmint: [581, 635] vö. Kassai, 3:291, MNy. 2:148 liktol: [36] vö. Tolcsva: Nyr. 9:480 liktolás: [35] liktor: [31] liikfcoroz: [33] liktorozás: [34] liktor verem [32] vö. Kassai, 3:292: »Hegyaljai szó: Fossa in vineis praeruptis pro intercipiendo, si subitaneus et copiosus imber incesserit limo et arena, humaticni vineae inseriente.« Rákóczy Hegyaljai Szőlőrendtartása: liktorverem, Szirmay: 1810. liktor liktorvermez: [37, 344] liptói: [40] 47