Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

filokszéra: [307] szőlőlevél szárító tetű, szőlővész firmony ~ fürmony: szőlőfajta fiúosztó: [820] vö. osztótánc fizet: a gerezd fodor: [483] korpára őrölt liszt fodormentás: fakadás, fehér színű, nem nyúlik felfelé, csak elterül, vö. Tolcsvai Nagy: 18. fodormentásság: szőlő betegség fodormentásodik: a szőlő, vö. Gazd. Lap. 1853. 580. Szabó D.: 120 fogás: [462] foglyos: 'fogós', 'kapós' a kapás a Hegyalján, vö. Kassai, 2:212 folyóka: [455] fordítás: [935] borfajta, vö. Mád: Nyr. 6:285 fordító forgatás: [330, 502] vö. MNy. 25:236:1528: super vinearunr.forgatasch, 1648: Pataki urad. invent.: három mivere, nytasara, meczesere, kapalasara, és forgatasara. (Makkai: 268.) formint: [589] vö. Kassai, 2:222 forr: a bor forrázás: [563] főbor: [561] vö. 1632: »egy feő veresbor« (Makkai :237) földel: a szőlők javítására kevés trágyát és sok földet hordanak fel a szőlőkbe földelés: [41] földhordókosár: [41] vö. I. Rákóczi Gy. gazdasági iratai, Makkai :94 földibodza: [453] franciskus: szőlőfajta [675] fúrás furdancs: [881] bodnár szakszó, vö. Kassai, 2:228« evvel a Bodnár a hordó fenekét a hordó ontrájába, rovatékjába felhúzja.« furmint: [576] szőlőfajta, vö. MNy. 2:143, 25:338, 26:18, 27:123, 37:56, 51:67, Nyr. 9:480, Komoróczy: Borkivitelünk: 18, 1757-ből idéz rá adatot. Vö. még Bárczi: Furmint, MNy. 25:338—343 furmint, fekete: [709] furmint, halovány: [583, 653] furmint, hólyagos: nagyobb szemű [580, 657] furmint, madarkás: aprószemű [582, 651] furmint, rúgós furmint, tömött: [579, 660] furmint, vajas [578, 661] furmint, veres: [710] furmint, változó: [662] furmint, vigályos: [579, 663] futó: [746] szőlőfajta Fürdős: helynév [265] fürjmony: [750] szőlőfajta fürt: gerezd: gömbölyű, tojásdad, rövid, hosszú, tömött, laza, vállas füstölés: tavaszi fagyok idején: szalmás trágya, dudva, venyigekupacok égetése fűszerszámosság: [62] füzér: [894] gabonaszalma: [497] gacsal szőlő: vö. Szikszai Fabricius: gaczal szőlő veszsző, vitis brachiata, Kassai, 4:276:gatsal szőlő: lugas szőlő, fán termett, fákra felfutott szőlő, Nagyváthy: 179, MNy. 2:149. gacsal, veres: [770] szőlőfajta gadnár: [1026] — gantár: [1027] ászokfa a hordók alatt a pincében, vö. Nyr. 23:336. (Tokaj) vö. még: Comenius: Orb. Pict. 1669.: a bor »hordókba (általagokba) töltetik és a pinczékbe a gantárokon eltettetvén. Galambos: helynév [151] Galagonyás: [172] Galyagos: [143] helynév gantárpénz: vö. ászokpénz, vö. Tállya, 1557: OKLSZ. 293. garád: vö. a szőlő garáda, garággya, a szőlő füves, bokros, mezsgyét alkotó része (Tokaj :Nyr. 23:336.) gaskó: [75] szőlőfajta gátas: szőlő gátolás: [54] gátrakás: [52] gátvonás: [53] gazdás: [796] gerezd^—gerizd: [829] 'fürt', vö. Kassai, 2:240: fürt:barbare: gerezd, Comenius: Orb. Pict. 1669: gerezdek gersely: szelőfajta, vö. MNy. 2:149 gerset [613] — gerzset: szőlőfajta gerset, fehér: [753] gerset, fekete: [771] gibalka, veres: [732] szőlőfajta girabor: [914] Az OKLSZ Tolcsváról jelzi adatát, 1554: Gyrabor: a földesúr részére adni szokott bor gohér: [597, 618] szőlőfajta, vö. Kassai, 1:234, Szikszai Fabricius: Goher, Nyr. 9:480 (Tolcsva) MNY. 2:150 gohér, budai: [598] gohér, fehér: [599, 655] gohér, fekete: [739] gohér, török: [600] gohér, változó: [601, 656] Gombos: [259] helynév Gombosika: [145] helynév Göböly: [220] helynév gömbölyűre gyalulás: [894] göncifa: vö. gönci hordó neve a régi vámiratokban, vö. Komoróczy: 195. gönci hordó: [838] vö. Kassai, 2:316. A 46