Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

III. SZÓTÁRI RÉSZ A) SZAVAK abroncs: régebben vesszőből készítették abroncsoz: [863] hordót kötővesszővel a hegyaljai bodnár ág: a pince ága ágos: [786] Agyag: [119] helynév agyszem: agyszemre metszés [360, 364] akcentus: a bornak akcentusa van. vö. Tállya: Nyr. 5:329, Nagyváthv: 1791, II. 77. A közölt adatok jelentésében nincs egyöntetűség. Nagyváthy: boromnak »az a' kedves illatja, a'mit a' kupetzek Accentusnak hívnak, sohasem volt«. Uö. II. 135: »a' jó illat, a' melyet a' Hegyallyján Accentusnak hívnak.« A MTSZ hegyaljai adata szerint az accentus: 'a bor ecetessége'. Ez valószínűleg hibás adat, illetőleg táj jelentési változat. A Nyr. 4:476 tályai adatából: a bor akcentust kapott, akcentusa van: ;megeeetesedstt' alagtermő: [743] (alanttermö): [742] szőlőfajta áldomás: [468] a szolőmú elvégzése után áldomást kaptak a kapások áldomásivás [1097] vö. b o r á 1 d á s vö. MNy. 7:173. áldomásívó: vö. ukkon-pohár [1093] felmutató áldomáspohár vö. urkonpohár [1094] alexandriai, fekete: [733] szőlőfajta, vö. ökörszem, bitiniai, rágondi, bégfekete alexandriai, veres: [731] szőlőfajta, vö. gibalka veres alföldi: szőlőfajta [621] vö. Kassai: 2:161 alföldi, veres: szőlőfajta [699] aljas: [58] szőlő, vö. Kassai: 1:141 Alsóbojta: [156] helynév Alsóesztáva [285] helynév Alsó gát: [262] helynév alvószem: [363, 390] vö. alvószemig metszeni amerikai alany: [309] ántalag: [7, 889] vö. Kassai, 1:179, NyK. 6:300, 16:271, MNy. 32:250, Paisemlékkönyv: 280. vö. még: átalag antalkó: [6] vö. MNy. 1:173, 32:25 anya: [399] vö. szívgyökér anyacsavar: [989] anyatőke: [1055] apacsavar: [993] aranka: szőlőfajta [621, 650] alakvált.: naranka aranka, furmint: [622, 651] vö. Görög: 47, Kassai, 1:193 Aranyos: [109] helynév árok: a szőlő egy osztálya, egy része, vö. »az alsó és felső árkaimban szedett mustomnak...« Derczeni: A tokaji bornak: 24. árokhúzás: [339] ásó: [801] ászok: a [1025] a pincében ászokpénz: [898] vö. I. Rákóczi Gy. gazd. iratai: 206 ászokvám: [899] vö. Adalékok, 3:216, I. Rákóczy György gazd. iratai: 176 aszú: [619] vö. MNy. 1:452, 2:310, 7:39, 9:21, 21:269 aszúbor: [605, 607] vö. Szikszai Fabricius aszszolo bor aszúkád aszúpép: [941, 947] aszusedény aszusodás: [68] aszúsodik aszúsodó: [575, 938] aszusok: aszút adó szőlőfajok: furmint, hárslevelű, gohér aszúszem: [606, 937, 943] aszúszőlő: [609] vö. Szikszai Fabricius: Aszszu szóló aszútészta: [942] átalag: [8, 840] alakváltozatai: ántalag, á 11 a 1 a g, vö. Comenius: Pataki Janua: áfcalagh: dolium lata alvo, ore et fimdo angusto, uott: átalagh: dolium parvum. A Hegyalján 3 akós, 90 iccés, csak aszúbor tartására használták, vö. még: MNy, 1:461., Nyr. 23:372 (két átalag tokaji) átaljában: [842] vö. Kassai: »A Hegyaljai ember átaljában adja el a vevőnek, a kupec n ek a maga borait, egyre-másra, összességgel, válogatás nélkül, amint a hordók fekiisznek az ászok fán a pincében« Bábakút: [244] helynév bábuka: [413] bábukás metszőkés: [411] vö. Népr. Ért. 1927. 112. 40