Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

Sajtóbálvány:

100

3 ezen sajtóbálványnak egyik végén négy szegű bő lyuk vagyon, melybe erős vas rúd tétetik, hogy ott játéka lehessen, elébb tovább járhasson, az orsónak

m

M fel és le tekerése, forgatása, csavarása alkalmatosságával (1:247). A kisajtolt szőlőcsutkákból

m1

5 lett a törköly im A tiszta musttal

100,

7 szemben megkülönböztették a törkölyös mustot.

1008 Specialis szerszám volt a törkölyvágó kapa:

i

m Ennek használatáról SZIRMAY így tudósít: a kisajtolt törkölyt a törkölyvágó kapával széjjel vágják, szétmorzsolják, vermekbe kótisokkal

i

m beverik, s. így védik addig, míg pálinkát nem főznek belőle" (1810). A borkezeléssel kapcsolatban érintünk néhány, a régi termelésben követett eljárást. Valamikor nem húzták le seprőjéről a bort, mert azt tartották, hogy a bort anyján kell hagyni,

1

0'

1'

1 nem szabad az anyjáról levenni.

101

2 A Hegyalján is ismert szó volt a boranya

in

u (vö. MNy. 45:320). Amikor gyakoribbá vált a feji és;

101

4 a lehúzás,

lo

m ismeretes lett a bakbor

u

m fogalma is. A bor első lehúzása után marad kb. 20 százalék seprűsbor.

101

7 Ezt külön hordóba tették, megszállt, s az eredmény: a bakbor. A kisajtolt törkölyből, borseprűből készült a lőre.

m

s Legtöbbször a kapásokkal itatták meg. Nevezték kapáslőrének

10,1

9 is. A hegyaljai borok kiválóságának előmozdítója és megtartója a jó hegyaljai pince,

102

0 illetőleg sok kiváló biológiai tényezője, köztük elsősorban a nemes penész.

102

1 A hegyaljai pincék nem melegek, DEBRECZENY (1796) is azt írja, hogy ,,a meleg pintzék, melyeknek léleklyukai nintsenek, a bort szüntelen forrásban tartják". A hegyaljai városok, falvak tele vannak jó hűvös pincékkel, léleklyukaik

1022 (szelelő nyílásaik') ott lábatlankodnak a forgalmas utcák mellékén is. A pince kápolnájában

102

3 tartották a különlegesen jó évjáratú

102

4 termés nedűit. A pincékben ászokfákon

102

5 vagy gadnárokon

102

6 •—' gantárokon

102

7 feküdtek a kis gönci hordók és még kisebb ántalagok. Az erjedő bor dugasza a cső,

1023 illetőleg a szádló.

1<

m Ha a bor megindult,

103

0 pezsgést kapott. A szőlő fakadása és virágzása idején is megindult a bor. A régi termelők több borbetegségről tesznek említést. Ha a bor dohos

10

3*

1 lett. (SZIKSZAY FABRICIUS is szótározta: Dohos (~bor), vinum mucidum), sajátos módon javították meg: A dohos bort tiszta hordóba tették és egy csepű borjúkötelet

103

2 eresztettek a hordóba. A kötél néhány nap alatt a dohot 3* 35 Hegyaljai pince (A Néprajzi Múzeum felvétele)