Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

magába szívta. Olykor a bor megnyárlott,

i

m megzavarodott. A megnyárasodott

im

4 bornak, a nyaras

m

5 bornak sem ereje, sem tüze, sem illatja nincs. SZIKSZAY FABRICIUS már szótározta ezt a szót is: Niarlot (~bor). COMENIUS pataki magyarítói az exoletum vinum kifejezést így értelmezik: nyarlott. NAGYVÁTHY (1791) is említi ezt a betegséget. Egy 1781-ből való adat ezt mondja: a bor „megnyárasulla s etzetté fordula". A régiek azt is mondották: a bor megecetesedett,

ÍÚS

5 kiegyenesedett.

1055 A véknyult w® megvéknyultmegnyúlt (SZIKSZAY: Niulo ( — bor) erejét és édességét vesztette. Olykor a bor hernyáskodott,

i

m s a bor tetején vékony hártya keletkezett, s ebből fejlődött ki a borvirág,

10

8® a bor megvirágosodott.

1Kl

9 Gyakran beszélnek a régi írások a megtört borról

1039 is. Régi népies borkezelés volt a Hegyalján a virágosodás ellen a következő eljárás: egy spárgán tormát

104

0 eresztettek a hordóba, ez eltüntette a borvirágot. KASSAI szerint „zákányos szokott lenni a bor a Hegyalján, ha valami nyúlós seprű van benne" (III. 398). A fedés

104

0 A fedés műveletével a szőlőtőkét földdel fedték be a tél hidege ellen. A régi Hegyalján kupacban

104

1 fedtek, s csak egy szőlőtőkét, s nem egész sorokat fedtek be. Valamikor még vitatkoztak a hegyaljai termelők, szükséges-e ez a munka. Hogy a fedés régen szokásban volt, mutatják az 1630-as évekből való adatok is: „Nitni most nem kellet, mert elfedve nem volt" (1633, Makkai: 193). A fedéssel egyúttal a szüreti munkában agyontaposott földet is felporhanyították.

im

2 A régiek azt is tapasztalták, hogy a be nem fedett szőlőkben sok fiatal tőke elvakult,

ÍM

3 s tavasszal nem fakadt ki. A szőlőszaporítás és oltás A szőlőszaporításnak régebben gyakorolt módja volt a magból való növelés

104

4 és a kiplántálás.

1,04

5 Az oklevelek gyakran emlegetett szava: plántált szőlő.

104

6 DOBÓ Ferenc végrendelete is beszél erről: „A magamtul plántáltatott Somlyód nevűn való szőlő . . ." (vö. Bakos: A pataki mult: 5). SZIKSZAY FABRICIUS is szól az „Vijonan plántált szolo"-ről. Régi szaporítási mód volt a szemvetés.

1M

q Egy szemre vágott vesszőt raktak a földbe gyökereztetés végett. SZIKSZAY FABRICIUS már szótározta ezt a kifejezést: Vitetni való veszszo. SZABÓ Dávid részletes leírást ad erről a műveletről. Ugyancsak ő írta le a szúrványozással

1048 való szőlőszaporítást is. A szúrvány névvel nevezi meg a hosszabbra metszett, érett, ültetésre szánt vesszőket. Az ún. monyas vesszőket

1011

9 nem szabad ültetésre használni. Monyas vessző: kétéves, fásabb szemű

1050 vessző. SZIKSZAY FABRICIUS is szótározta az erre vonatkozó kifejezést: Az szolo veszszot elültetni. Régi módja a szőlőszaporításnak a porhajasítás.

105

1 Ezt a szót már SZIKSZAY FABRICIUS is szótározta: porhaias (palmes mergus), porhaiassal rakni (mergis propagare vitem). COMENIUS pataki magyarítói is beszélnek róla: „homlított bojtos porhajas vesszők. A szó etymonjára 36