Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

magába szívta. Olykor a bor megnyárlott, i m megzavarodott. A megnyá­rasodott im 4 bornak, a nyaras m 5 bornak sem ereje, sem tüze, sem illatja nincs. SZIKSZAY FABRICIUS már szótározta ezt a szót is: Niarlot (~bor). COMENIUS pataki magyarítói az exoletum vinum kifejezést így értelmezik: nyarlott. NAGYVÁTHY (1791) is említi ezt a betegséget. Egy 1781-ből való adat ezt mondja: a bor „megnyárasulla s etzetté fordula". A régiek azt is mondották: a bor megecetesedett, ÍÚS 5 kiegyenesedett. 1055 A véknyult w® megvéknyultmegnyúlt (SZIKSZAY: Niulo ( — bor) erejét és édességét vesztette. Olykor a bor hernyáskodott, i m s a bor tete­jén vékony hártya keletkezett, s ebből fejlődött ki a borvirág, 10 8® a bor megvirágosodott. 1Kl 9 Gyakran beszélnek a régi írások a megtört borról 1039 is. Régi népies borkezelés volt a Hegyalján a virágosodás ellen a követ­kező eljárás: egy spárgán tormát 104 0 eresztettek a hordóba, ez eltüntette a borvirágot. KASSAI szerint „zákányos szokott lenni a bor a Hegyalján, ha valami nyúlós seprű van benne" (III. 398). A fedés 104 0 A fedés műveletével a szőlőtőkét földdel fedték be a tél hidege ellen. A régi Hegyalján kupacban 104 1 fedtek, s csak egy szőlőtőkét, s nem egész sorokat fedtek be. Valamikor még vitatkoztak a hegyaljai termelők, szükséges-e ez a munka. Hogy a fedés régen szokásban volt, mutatják az 1630-as évekből való adatok is: „Nitni most nem kellet, mert elfedve nem volt" (1633, Makkai: 193). A fedéssel egyúttal a szüreti munkában agyontaposott földet is fel­porhanyították. im 2 A régiek azt is tapasztalták, hogy a be nem fedett szőlőkben sok fiatal tőke elvakult, ÍM 3 s tavasszal nem fakadt ki. A szőlőszaporítás és oltás A szőlőszaporításnak régebben gyakorolt módja volt a magból való növelés 104 4 és a kiplántálás. 1,04 5 Az oklevelek gyakran emlegetett szava: plántált szőlő. 104 6 DOBÓ Ferenc végrendelete is beszél erről: „A magam­tul plántáltatott Somlyód nevűn való szőlő . . ." (vö. Bakos: A pataki mult: 5). SZIKSZAY FABRICIUS is szól az „Vijonan plántált szolo"-ről. Régi szaporítási mód volt a szemvetés. 1M q Egy szemre vágott vesszőt raktak a földbe gyökereztetés végett. SZIKSZAY FABRICIUS már szó­tározta ezt a kifejezést: Vitetni való veszszo. SZABÓ Dávid részletes leírást ad erről a műveletről. Ugyancsak ő írta le a szúrványozással 1048 való szőlőszaporítást is. A szúrvány névvel nevezi meg a hosszabbra met­szett, érett, ültetésre szánt vesszőket. Az ún. monyas vesszőket 1011 9 nem szabad ültetésre használni. Monyas vessző: kétéves, fásabb szemű 1050 vessző. SZIKSZAY FABRICIUS is szótározta az erre vonatkozó kifeje­zést: Az szolo veszszot elültetni. Régi módja a szőlőszaporításnak a porhajasítás. 105 1 Ezt a szót már SZIKSZAY FABRICIUS is szótározta: porhaias (palmes mergus), por­haiassal rakni (mergis propagare vitem). COMENIUS pataki magyarítói is beszélnek róla: „homlított bojtos porhajas vesszők. A szó etymonjára 36

Next

/
Thumbnails
Contents