Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

maradi volt. Sok esetben követte azt a régi hegyaljai szólást, mely szerint a tokaji borkezelés nem más, mint a mustot jó hordóba szűrni, jó pincébe tenni és többé nem babrálni:

93

2 A dolog mégsem ennyire egyszerű. A régi hegyaljai termelők a megszokott régi recept és eljárás szerint gondosan készítették elő a különböző speciális tokaji borokat: a tokaji aszút,

95

3 a szamorodnit,

9,31

4 a fordítást 93

5 a máslást.

93

6 SZABÓ Dávid emlegeti, hogy e borok készítésében „a lehető legteljesebb egyformaság" volt tapasztalható az egész Hegyalján. A tokaji aszú A régiek szerint a Hegyalja valódi kincse. A jó aszúbor készítését célozta a késő hegyaljai szüret is. A túlért, megteppedt aszúszemek

937 szedése specialis szüreti munka volt. A szedő a leszakított gerezdekről lecsipkedte az aszús szemeket

93

8 és külön edénybe, egy kúpos ajtóval és zárral ellátott hordócskába gyűjtötte. Sok helyt az aszúszemek kiszedése A válogató tábla előtt (A szerző gyűjtéséből) ún. válogató-táblán

93

9 történt. A többi szőlőt a fennállókba hordták. Az aszújától megfosztott nyers szőlőből lett a közönséges must, ezt öntötték rá a külön elkészített aszúpépre;

M

1 aszútésztára 94

2 A külön szedett aszúszemekből

94

3 az önteher nyomása alatt kiszivárgó nedv: az essencia. Zamata és illata felséges. Sokszor eltették a nem aszúsodó, rosszabb évjáratok borainak megjavítására. Amikor már nagyobb mennyiségű aszúszem összegyűlt a fennálló hordókban vagy kádakban, elkezdték a taposását

94

4 3—4 taposó

94

5 állt be a téres kádba

940 és a puttón számra mért aszúból meztelen talpuk alá töltöttek 2—3 liternyit, s ezt taposták,

9®* gyúrták, míg a szőlőszemek héja is szétzúzódott, így állt elő az aszúpép 94

7 Ezt a régiek állni hagyták addig, ameddig 32