Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

a hozzá kívántató must kellő mennyiségben nem állt rendelkezésükre. A taposózsákból

94

5 elszűrt mustot ui. megfelelő mértékű aszúpépre öntötték rá. Ha nagyon édes. kövér

94

9 aszúbort akartak készíteni, akkor egy gönci hordónyi musthoz 5 puttón aszút adtak, ez volt az ötputtonos aszú?

z

o Ha négy, három, két vagy egy puttón aszút mértek hozzá, készült a négyputtonos,

95

1 háromputtonos,

95

2 kétputtonos,

95

3 illetőleg az egyputtonos

95

4 aszúbor. A hordókat gondosan öntötték meg, nem öntötték ki a szemét,

95

5 azaz nem öntötték kifolyásig. Az aszúpépre mindig jól lenyálkázott

95

6 mustot öntöttek, és keverés A taposás (A szerző gyűjtéséből) közben kb. 12—48 óráig állni hagyták, azután zsákolták le

95

7 és szűrték

9™ hordókba, s tették pincébe. Itt megért, megtisztult, s a régiek 2—3 év múlva vették csak elő, mint jól ért, kövér, tömör aszúbort. A régiek azt tartották, hogy a pincébe szállított aszúborokat nem szabad háborgatni. SZABÓ Dávid is azt írja: „Mihelyt hordóba kerül a must, szállíttassék nyugalmas pincébe, hol még csak szekérzörej se háborítsa." Ha az aszúszemeket nem szedték külön, hanem rajta hagyták a gerezdeken és az aszúsodó fürtökkel együtt dolgozták fel, készült az édes vagy száraz szamorodni.

95

9 A nyert mustot lezsákolták, s a taposózsákból kikerült törkölyt

9:5

6 nem vetették sajtóba 95

1 hanem mégegyszer apránként jól megtaposták, hogy a még közte levő aszúszemek jól szétmálljanak, erre újra öntötték annak már leszűrt levét, rajta hagyták 12—24 óráig, s amikor a must kicserezte

95

S a zamatot, ismét lezsákolták és utána hordókba szűrték. A szamorodni

95

9 szó szláv, lengyel eredetű. Van szomorodni

96

0 változata is. Etymonja: szamorodni < lengyel: samorodny 'magától termett'. 3 33