Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Molnár József: Heves és Külső-Szolnok megye alkotmányos és függetlenségi mozgalmai (1849—1867)

A földesurak a tagosítások folyamán nemcsak nagyobb, de jobb minőségű földeket harácsoltak össze, a parasztokat pedig a homokos, kavicsos, lápos, hegyes területekre szorították. Ezek a határ legmeszszebb lévő földjei voltak és még ezeket is több helyen és több darabban kapták meg a parasztok. »1852-ben a csányi parasztokat erőszakkal bírták rá a szolgabírák a tagosításra. Eredménye az lett, hogy 11 egésztelkes gazda kapott öszszesen 300 hold szántót és 100 hold rétet, a többi a földesúrnak jutott. 14 háromnegyed, illetve negyedtelkes jobbágy, 22 zsellér, továbbá 44 olyan zsellér, akinek kisebb földje és rétje volt, minden birtokát elvesztette.« [16]. Megyénk két legnagyobb uradalmában: a gr. Károlyi György Debrő-parádi és az egri érseki uradalomban az 50-es években kezdődtek és a kiegyezés körül be is fejeződtek a tagosítások. A Károlyi uradalomban 1867-ben még nem egészen fejeződtek be. de az érseki uradalomban igen. A Károlyi uradalom a Mátra északi és déli oldalán, Eger és Gyöngyös között terült el. Nagysága: 46 649 hold (1200 négyszögöles hold) volt, amelynek kb. a felét művelték meg, a másik felét pedig erdő alkotta »1867-ig befejeződtek a tagosítások: Kompolt, Tófalu, Al-Debrő, Fel-Debrc, Verpelet, Sírok, Szajla, Párád, Bodony, Derecske, Balla és Nemri községek határaiban. Tagosítás alatt állott a kiegyezés évében Kál és Szt. Domonkos határa, pör alatt voltak a nánai és vécsi határok.« [17], A Károlyi uradalom, de az érseki is a tagosítások után indult nagyobb fejlődésnek, midőn a legjobb földeket a földesúr magának foglalta le a határban. »Az egri érseki uradalom 59 021 holdat tett ki összesen (1200 négyszögöles) és ezek 4 kerületre voltak osztva: lehetett belőle.« [18], A tagosításokat 1867-re befejezték az érseki uradalomban, de bérbe semmit sem adtak ki belőle. A Károlyi uradalomnak Debrőn egy szeszgyára volt, »mely évenként 1 500 akót termelt; Párádon üveggyára, mely évenként 3,600,000 üveget készített; 12 vízimalma volt, míg az érseki uradalomnak 29«. [19]. Egy korabeli író munkájából néhány adatot még az uradalmi és az egész megyei parasztság életének bemutatására. »A házakat legnagyobbrészt vályogból és földből építették. Kőházak csak városban és hegyvidéki falvakban voltak találhatók, de csak ott is a jobbmódúaknái. Megyénk dohánytermesztő sík vidékein egész csoportokban a Felnémeti Gyöngyöspüspöki Maklár-Nagy tálby ai és a Pusztaszikszói erdő kb. 29 401 hold 13 580 hold 8 733 hold 7 307 hold 20 000 hold 217