Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse
sodik kapálás is fontos művelet, mert a be nem kapált szőlőben a gerezdek a nagy melegtől megromlanak. Rosszul végzi a forgatást az a kapás, aki csak vakít, 90 1 bevakít, M 5 s nem vágja ki, nem húzza ki a dudvát, csak rákaparja a földet. A forgatást lapos kapával végzik. A munkás kapakést 50 6 is használ. KASSAI is emlegeti a kapatisztító fakést. A következő művelet az igazgatás. 50 7 Az elszakadt kötéseket újra igazgatták, 50 8 a fürtöket is felkötözték, a felesleges lombozatot is eltávolították. Ekkor történt a vástolás m is: a vesszők tetejét a karó magasságában levagdalták. Az utolsó nyári munka a régi hegyaljai művelésben a harmadik kapálás, 51 0 a harmadlás, 91 1 az érés alá kapálás. 51 2 István király hetében végezték. A szőlőszemek 51 3 már zsendülni kezdtek. Ekkor már tányér óztak™ is; a tőkék alját jól kigödrözték , 51 ß s a földet, a talajt jól felporhanyították. A harmadik kapálás után a szőlő levegősebbé vált, jobban érte a nap melege, nagyobb szemű, levesesebb és zamatosabb lett a szőlő bogyója. 31 8 Szüretig már nem volt szabad belépni a szőlőbe. A szőlőpásztor, a szőlőcsősz 52 0 átvette hivatalát inasával 52 1 együtt. A hegyaljai szőlőhegyek őrizetekre 52 2 voltak osztva. PESTHY gyűjtőívére is ezt írták: Szerencs szőlőhegyei: FAőhegy, Dőri, Kácsa, Csicseri, Cserfás: „mind egy-egy pásztorőrzésű' szőlő . . ." Az őrizetek élén állt a pásztor. Ha a pásztor őrizetében levő szőlőt már megszedték, leszüretelték, nagy kelepelés 52 3 közepette vonult be a pásztor a faluba. Volt eset, amikor egyszerre három pásztor is bevonult, kelepelésük sajátságos dallamot vert ki. A szőlőpásztort a vincellér már a második kapálás után felfogadta. Az 1793-ból fennmaradt hegyaljai szőlőpásztor hitiformája 524 szerint, ha a pásztor inasával átvette töttvényét 52 5 (sectio), betömte a kapat óllá st, 52 6 a gyepű 52 7 réseit. Rendbe hozta a töltvényen 52 8 karimás kunyhóját. 5' 2' 9 és készségeit; a parittyátp 1 az ostort 53, 1 a kereplőket. 532 A pásztor inkább a röhögőt, 53 3 a sűrű rovatékű kerepelőt használta a madarak, elsősorban a rigók elriasztására. Ez a röhögő úgy szólt, mint a rosta. Ettől riadtak legjobban a rigók. A pásztorinas a csattogóval 534 riogatott. A csattogó ritkább rovatékú kereplő. Gyakran használták ostorukat is, és nagyokat cserdítettek 53 5 a kártevő madarak megriasztására. KASSAI József szerint (II. 470) a szőlőpásztorok a feketerigók és foglyok fogására székeseket 53 6 raktak a szőlőtövek közé . . . s a fürtöket ciboráló 53 7 madaraknak hol a feje, hol a lába hurkolódott bele a kitett tőrökbe. A kártevő nyulak ellen úgy védekeztek, hogy a szőlőkarókat megkenték rókahájjal 53 8 Volt idő, amikor a rigók úgy elszaporodtak, hogy valóságos veszedelmet jelentettek a szőlőkre. Egy régi hegyaljai mondóka is arra utal, hogy azon a hegyen, amelyen nagyon elszaporodtak a rigók, ott „a pásztor ember becsületet nem nyer". (Vö. Nyr. 4:566.) Megrigózni 53 9 gyakori szava a hegyaljai pásztornak. Jelentése: riogatássalm elűzni a kártevő madarakat. A riogatás elsősorban a kereplőkkel történt, olykor a parittyát is igénybe vették, sőt ha az ostorcserdítés sem használt, a pásztor puskájának dörrenése volt a riasztó hang. A pásztor és inasa ügyesen tudta használni a kereplőket. Egész rigmusokat vertek ki rajta. Tokaji adatszolgáltatóm szerint igen régi szőlőpásztor-rigmus például ez a változat: 2 17
