Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Nagy József: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak Heves megyében

Dorogházán november 1-én a gyűlést vezető Tóth (Pádár) Sándor »felszólította a község lakosait, hogy a régi rendszert és személyeket söpörjék el, és válasszák meg a község tizenkét tanácsosát, amelyre kész névsoruk volt«. Ezután felszólította a lakosokat, hogy »menjenek Mindszentre a zsarnok jegyzővel leszámolni, mert most nincs se csendőr, se telefon, most a népé a hatalom« [31^. Recsken november 2-án volt legerősebb a megmozdulás. Itt a forradalmi mozgalomban a katonákon és férfiakon kívül nők és gyermekek is részt vettek. A népharag itt is a jegyző ellen irányult. »Éktelen szitkok között a község jegyzőjét inzultálták, a hivatalos helyiségben romboltak és lövöldöztek« [32]. A nép forradalmi mozgalma a jegyzőkön túlmenőleg a feketéző falusi kereskedők, birtokosok és gazdag parasztok ellen irányult. Vécsen november 1-én a lakosság kiürítette a Magyar Föld RT-nek a község határában lévő haraszti magtárát. »Ebből a magtárból hordott gabonát a község kilenctizedrésze« [33]. Az erről szóló jelentés szerint az elszállított gabona 30 mázsa körül lehetett. A jelentésből is kitűnik, hogy a bank birtokának a kiürítésében szinte az egész falu — tehát nemcsak a szegényparasztság — részt vett. Hasonló jellegű megmozdulással találkozunk Recsken is. Kimentek a Károlyi uradalomhoz tartozó lakipusztára »testvériesen felosztva maguk között a sertésfalka szemrevalóbb példányait.« Ezzel kapcsolatban megállapítja a jelentés, hogy »ezen rablásban az eddig legtisztességesebbnek s integer becsületűnek hitt személyek is részt vettek« [34]. A birtokosokkal szemben tehát ezeken a helyeken a parasztság egységesen lépett fel. A dorogháziak november 4-én reggel kezdték a báró Solvmossyféle uradalomból a birkákat behajtani. Ebben is részt vett csaknem az egész lakosság. Volt olyan ember, aki 20—30 birkát is hajtott [351. Kiskörén november 4-én megjelentek a katonák a Klein- és Stern-féle üzletekben. A Stern-féle üzlet árukészletét szétosztották a nép között, a Klein-féle üzletben pedig »oly árakat állapítottak meg az egyes rőfösárukért, amik az akkori árviszonyoknak meg nem feleltek« [36]. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanakkor a szövetkezet üzleteibe nem hatoltak be, azt teljesen sértetlenül hagyták. A forradalom fokozottabban felszínre hozta a parasztságon belüli ellentéteket is. A szegény és gazdag parasztság között meglévő ellentétek a háború hatására még jobban fokozódtak. A szegényparasztság megmozdulása több helyen a gazdag parasztság ellen is irányult [37]. Átányban a hazatért katonák több gazdánál bort követeltek, majd »egyik jobbmódú gazdával, Bányai Györggyel az utcán találkoztak, azt nyomban — mivel a katonai szolgálat alól felmentése volt — agyonverték« [38]. Gyöngyöstarjánban a hazatérő katonaság a »telefonöszszeköttetést megsemmisítette, a polgárság (gazdag parasztság, N. J.) fegyverét önmagától összeszedte, az ellátatlanok részére összegyűjtött gabonát szétosztotta« [39], Rendkívül helytelen lenne a parasztság megmozdulásában fosztogatási vagy csak fosztogatási szándékot látni. A megmozdulások zömére nem ez a jellemző. A frontot járt, forradalmat látott katonák vezetésével lejátszódott népi mozgalmak legtöbb esetben a nép iqazsáqszolgál152