Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

a munkában, amely nemcsak a népet fogja felemelni és megnemesíteni, hanem egyúttal az állam és a társadalom legmegbecsültebb tagjaivá fogja tenni azokat a tanítókat, akik a nép és az emberiség boldogulásá­nak erkölcsi és szellemi feltételeit munkálják" [7]. A reakció, amely elvesztette hatalmi pozícióinak egy részét, de megőrizte kádereit, az első ijedtség után Egerben is kezdett magához térni. Hasonló puccsot akart rendezni, mint Gyöngyösön és Székes­fehérvárott. A vallási kérdést azért vette elő, hogy zavart keltsen. A lapokban szerény meghívók tudatták, hogy Egerben február 9-én dél­előtt fél 11 órakor a városháza nagytermében nagygyűlés lesz a köte­lező valláserkölcsi oktatás érdekében, amelyre meghívják a város közönségét felekezeti- és pártkülönbség nélkül. A meghívó alá csupán „Intézőbizottság" volt írva, de a beavatottak tudták, hogy az akció mögött a keresztényszocialisták vezetői állanak. Már félórával a gyűlés kezdete előtt óriási tömegekben özönlöttek az emberek a városháza felé. A szociáldemokraták délelőtt 9 órára általános nagygyűlést hívtak Össze azzal a céllal, hogy itt összegyűjtve a szociáldemokrata érzelmű munkásságot és polgárságot, együttesen vonuljanak fel a városházi gyűlésre. Ez meg is történt és csakhamar ember ember hátán szoron­gott a városháza nagytermében. Akik nem fértek be, azok a folyosó­kon, a szomszédos termekben, a lépcsőkön egészen a városháza előcsar­nokáig szorongtak. Legalább négyezer ember gyűlt össze. A hangulat átforrósodott; attól lehetett tartani, hogy súlyos összeütközésekre kerül sor. A gyűlés rendezői ekkor már látták, hogy a zsúfoltságban olyanok vannak többségben, akik elítélik a felelőtlen akciót, s ezért húzták­halasztották a gyűlés megnyitását. Sőt, már arról beszéltek, hogy meg sem tartják. A roppant tömeg egyre jobban nyugtalankodott és zajon­gott, s követelte a gyűlés megnyitását. Amikor aztán az összehívók kijelentették, hogy nem akarják megtartani a gyűlést, óriási zúgás tört ki. Erre a szociáldemokraták vették át a kezdeményezést, s tomboló lelkesedés közben mondták ki a gyűlés megtartását. A gyűlést Veres Ferenc, a szociáldemokrata párt vezetőségének tagja, mint elnök megnyitotta, majd átadta a szót Kolacskovszky Lajosnak, aki lelkes beszéd­ben foglalt állást az ellen, hogy az iskolában a régi sötét korszakok tanítási rend­jét fenntartsák, s ezzel tovább ápolják a reakció szellemét. Kifejtette, hogy a val­lás-erkölcsi oktatás a legszélesebb körben aggodalmat kelt, s éppen a lefolyt világháború borzalmai bizonyítják azt, hogy hová nevelték az embereket, akiket isten nevében, imaszóval az ajkukon gyilkolni és rabolni küldték egymás ellen Hangoztatta a szónok, hogy az iskolákban olyan embereket kell nevelni, akik a mai kor eszméit megvalósítják, ezért az erkölcsi nevelésre kell a fősúlyt helyezni. Ennek érdekében a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „Eger város közönsége, amely f. évi február hó 9-én osztály- és felekezetkülönb­ség nélkül a városháza tanácstermében megtartott népgyűlésen nagy lelkesedés­sel vett részt, elhatározta, hogy a népkormányt az ország javát célzó nehéz mun­kájában szeretettel üdvözli és további erőkifejtésében mindenkor készséggel támo­gatja. Egyszersmind kifejezésre juttatni óhajtja abbeli állásfoglalását, hogy miután elérkezett az ideje annak, hogy egy nagyobb társadalmi összhang kedvéért min­denki vallása magánügynek nyilváníttassék, ennélfogva a valláserkölcsi alapokon való oktatási rendszer megszüntetése, a kor támasztott igényeinek megfelelően

Next

/
Thumbnails
Contents