Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

a munkában, amely nemcsak a népet fogja felemelni és megnemesíteni, hanem egyúttal az állam és a társadalom legmegbecsültebb tagjaivá fogja tenni azokat a tanítókat, akik a nép és az emberiség boldogulásának erkölcsi és szellemi feltételeit munkálják" [7]. A reakció, amely elvesztette hatalmi pozícióinak egy részét, de megőrizte kádereit, az első ijedtség után Egerben is kezdett magához térni. Hasonló puccsot akart rendezni, mint Gyöngyösön és Székesfehérvárott. A vallási kérdést azért vette elő, hogy zavart keltsen. A lapokban szerény meghívók tudatták, hogy Egerben február 9-én délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermében nagygyűlés lesz a kötelező valláserkölcsi oktatás érdekében, amelyre meghívják a város közönségét felekezeti- és pártkülönbség nélkül. A meghívó alá csupán „Intézőbizottság" volt írva, de a beavatottak tudták, hogy az akció mögött a keresztényszocialisták vezetői állanak. Már félórával a gyűlés kezdete előtt óriási tömegekben özönlöttek az emberek a városháza felé. A szociáldemokraták délelőtt 9 órára általános nagygyűlést hívtak Össze azzal a céllal, hogy itt összegyűjtve a szociáldemokrata érzelmű munkásságot és polgárságot, együttesen vonuljanak fel a városházi gyűlésre. Ez meg is történt és csakhamar ember ember hátán szorongott a városháza nagytermében. Akik nem fértek be, azok a folyosókon, a szomszédos termekben, a lépcsőkön egészen a városháza előcsarnokáig szorongtak. Legalább négyezer ember gyűlt össze. A hangulat átforrósodott; attól lehetett tartani, hogy súlyos összeütközésekre kerül sor. A gyűlés rendezői ekkor már látták, hogy a zsúfoltságban olyanok vannak többségben, akik elítélik a felelőtlen akciót, s ezért húztákhalasztották a gyűlés megnyitását. Sőt, már arról beszéltek, hogy meg sem tartják. A roppant tömeg egyre jobban nyugtalankodott és zajongott, s követelte a gyűlés megnyitását. Amikor aztán az összehívók kijelentették, hogy nem akarják megtartani a gyűlést, óriási zúgás tört ki. Erre a szociáldemokraták vették át a kezdeményezést, s tomboló lelkesedés közben mondták ki a gyűlés megtartását. A gyűlést Veres Ferenc, a szociáldemokrata párt vezetőségének tagja, mint elnök megnyitotta, majd átadta a szót Kolacskovszky Lajosnak, aki lelkes beszédben foglalt állást az ellen, hogy az iskolában a régi sötét korszakok tanítási rendjét fenntartsák, s ezzel tovább ápolják a reakció szellemét. Kifejtette, hogy a vallás-erkölcsi oktatás a legszélesebb körben aggodalmat kelt, s éppen a lefolyt világháború borzalmai bizonyítják azt, hogy hová nevelték az embereket, akiket isten nevében, imaszóval az ajkukon gyilkolni és rabolni küldték egymás ellen Hangoztatta a szónok, hogy az iskolákban olyan embereket kell nevelni, akik a mai kor eszméit megvalósítják, ezért az erkölcsi nevelésre kell a fősúlyt helyezni. Ennek érdekében a következő határozati javaslatot terjesztette elő: „Eger város közönsége, amely f. évi február hó 9-én osztály- és felekezetkülönbség nélkül a városháza tanácstermében megtartott népgyűlésen nagy lelkesedéssel vett részt, elhatározta, hogy a népkormányt az ország javát célzó nehéz munkájában szeretettel üdvözli és további erőkifejtésében mindenkor készséggel támogatja. Egyszersmind kifejezésre juttatni óhajtja abbeli állásfoglalását, hogy miután elérkezett az ideje annak, hogy egy nagyobb társadalmi összhang kedvéért mindenki vallása magánügynek nyilváníttassék, ennélfogva a valláserkölcsi alapokon való oktatási rendszer megszüntetése, a kor támasztott igényeinek megfelelően