Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

fölöttébb kívánatosnak látszik. A felekezetnélküli ingyenes állami oktatás elvének az ország nevelés ügyében mielőbb érvény szerzendő." Hosszú, percekig tartó tomboló tetszésnyilvánítással kísérte a gyűlés a beszédet, valamint a határozati javaslatot. Majd Giffka Ferenc szólalt fel, s rámutatott arra, hogy a mai napon a reakció súlyos kudarcot szenvedett. „Le a királypártiakkal! Le az ellenforradalmárokkal!" — zúgott a tömeg [8]. Közben a szociáldemokrata párt mind Egerben, mind pedig a vármegyében hatalmas lendülettel végezte a szervezkedést. Az Eger körüli községekben már januárban mindenütt megalakultak a pártszervezetek, de hatalmas tábora volt a pártnak Hatvanban, Gyöngyösön és más községekben is [9]. Bár Heves megyében nem jött létre kommunista pártszervezet, de egyre több dolgozó tette magáévá a Kommunista Párt eszméit és harcolt megvalósításáért. A Kommunista Párt megalakulásának köszönhető, hogy Egerben is létrejött a szociáldemokrata párton belül egy forradalmi szocialista ellenzék, amely a proletárdiktatúra kikiáltása után igyekezett átvenni a hatalmat [10]. Magyarország un. „népkormánya" lassanként végleg lejáratta magát. A kormány legfőbb törekvése abban merült ki, hogy demagóg jelszavakkal, s ha kell, erőszakkal is megakadályozza a forradalom továbbfejlődését. A szociáldemokrata pártszervezkedésnek kiemelkedő eseménye volt március 1-én az egri tanárok és tanítók csatlakozása a szociáldemokrata párthoz. Kalovits Alajos tanító, tanfelügyelőségi „tollnok" elnöklete alatt megalakították — egyelőre 18-an — a „Tanítók Országos Szakszervezete" egri csoportját. Ezzel a „Nevelőmunkások Országos Szövetségének" egri kamarája rövid fennállása után feloszlott. Az egri pedagógus szakszervezeti csoportnak első dolga volt a munkásdalárda megszervezése és a közelgő választásokra munkás-agitátorok részére szónoki szeminárium létesítése. Ez utóbbi a Tanácsköztársaság kikiáltása folytán időközben szükségtelenné vált, ellenben a dalárda — Demeter József tanító vezetésével — azonnal serényen munkához látott. Már a március 16-i felvonulás alkalmával a munkásság nagy örömére a Marseillaise-t férfikarra pompásan adta elő. A tanítók szakszervezete időközben egyre gyarapodott. Az Egri Újság március 6-i számában Óváry János tanító cikket írt „A néptanítók és a szocializmus" címmel, amelyben többek között ezeket mondja: „. . . Új korszakot alkotó nagy eszmék megvalósulva állnak előttünk . . . Mi, a nép vezetői, nevelői sem rejtőzhetünk üvegharang alá . . . Hol is volna a mi helyünk, ha nem a dolgozó munkásnép oldalán, nekünk, a nemzet napszámosainak? . . ." [11], A széleskörű agitációnak nem is maradt el az eredménye. A március 7-én tartott szakszervezeti ülésen Kalovits örömmel jelentette be, hogy Gyöngyösről kapott telefonjelentés szerint az ottani tanítóság háromnegyed része a csatlakozásra késznek nyilatkozott. A Tanácsköztársaság kikiáltásáig, március 21-ig a helybeli tanítóságnak már mintegy 75 százaléka szervezett volt. A pedagógus szakszervezeti vezetőség nem hanyagolta el a falun élő tanítóság megszervezését sem. A szervező munkát agitációs levelezéssel indította meg. A megyét 14 kerületre felosztva, mindegyik kerü124