Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Pataky László: Az angol felvilágosodás esztétikájának történeti szerepéről és legjelentősebb képviselőjéről

— Nem. — Hanem a művészet, ugye? — Természetesen. — Azért hát a művészet a szép? — Valóban. —• És a művészet az, ami széppé tesz? — Igen. — Tehát az a szép, ami megszépít és nem ami megszépült? — Úgy látszik. — A szép fogalmát tehát nem kereshetjük az anyagban? — Semmiesetre sem. — A szép fogalmát tehát abban kell keresni, amely a testet vezeti és irányítja, szabályozza és rendelkezik vele? — Feltétlenül. — És vajon mi lehet ez? — Azt hiszem a lélek, mi más is lehetne? — Mindaz —< mondá —, amit ki akarok fejteni ez: a szép, a csíny, a bájos nem az anyagban van, hanem a művészetben, az elrendezésben; nem a testben magában van, hanem a formában, a formáló erőben" (14). Majd folytatólagosan kifejti nézeteit a szépség három fokáról: a természeti szépről, a művészi szépről és az erkölcsileg fejlett közösség szépségéről, az isteni szépről. Hosszan lehetne még fejtegetni Shaftesbury szép fogalmának egyes részleteit. De ha az elvi problémáknál kívánunk maradni, akkor azt a kérdést kell inkább felvetnünk, hogy az eddig mondottak is nem arra mutatnak-e, hogy Shaftesbury valójában már eltávolodott mesterének, Lockenak nézeteitől. Nem vitás, hogy Locke belénk, emberekbe oltott szép érzéket nem ismer el. Maga Shaftesbury is viaskodik ezzel a kérdéssel. „Hogyan —, hát lehet azt állítani, hogy a szépnek, az igaznak, a becsületesnek a fogalma és elvei és a többi hasonló eszme velünk születtek volna" — kérdezi Philocles. „Megvoltak-e születésünk előtt vagy nem, ez nem lényeges — hangzik a felelet. Az a fontos, hogy természettől vannak-e, vagy mesterség hozta-e őket létre? Ha a természet alkotásai, teljesen közömbös, hogy mikor keletkeztek. S ha megütközünk ezen a kifejezésen, hogy velünk született, használjuk inkább az ösztön szót, amely mindazt jelenti, amihez műveltség és nevelés nélkül a természet segít bennünket. .. Nézzük a gyermeket. Miért nyúl a szabályos alakú gömbhenger vagy gúla után, s nem érdeklődik a szabálytalan testek iránt? Mert bizonyos alakok természettől fogva szépek, bájosak, harmonikusak, s szemünk rögtön észreveszi ezt." És Shaftesburynél menten jelentkezik a párhuzam, amellyel megállapítja, hogy cselekedeteinknél is érvényesül egy bizonyos belső látás, amelyik azonnal megkülönbözteti az értékest a haszontalantól, a szépet a rúttól. Ezért bár kidomborítja a lélek (mind) értelmi vonásait, világosan kifejti, hogy a harmóniában az érzelem és az értelem együtt érvényesülnek, sőt, talán éppen a legfontosabb esetekben az érzés irányítja, vezeti a meggondolást. Ezért jobbak rendszerint az ember első gondolatai, s helyes, ha általában ragaszkodunk a közérzés (common sense) utasításaihoz. A lélek harmóniája a legmagasabb művészi teljesítmény. És az a „virtuoso", az élet művésze, aki ezt 8* 113