Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis

különbség a bécsi udvar emberei (lett légyenek azok magyarok, vagy nem magyarok) és az ő felfogása között, a királyhűség, ill. az aulikus szellem, melyet a Ratio Educationis és az azt megelőző tanügyi reform­javaslatok lehelnek. A Ratio összekapcsolja az uralkodó és a köz hasz­nát, melyet szolgálni minden alattvalónak kötelessége és melyet művelt alattvalók hatékonyabban tudnak elvégezni. A Ratio szerint a gyermekekbe ,,már csaknem a bölcsőben beléjük kell oltani a fejede­lem iránti törhetetlen odaadást, s az anyatejjel kell beléjük csepegtetni a szeretetet és hűséget iránta, hogy mihelyt csak gondolkodni megtanul­tak, egész világosan lássák, hogy személyük, életük és minden törek­vésük királyuk szolgálatának van szentelve" [21]. Bessenyei királyhű ember volt, de sokkal inkább szerette hazáját, sem hogy mindig ne ennek a szolgálata álljon gondolkodásának előte­rében, egy pillanatra sem homályosíttatva el az uralkodó iránti hűség­től. Röpirataiban is mindig a haza hasznáról és a haza javáról van szó: „egy hazát sokféleképpen lehet és kell szolgálni. . ."; „miért nem lehetne egy nemzetnek mulatságára annak anyanyelvén írni. .."; „mozgásba, tűzbe kell hozni a nemzet elméjét, újsággal. . ." (Magyar­ság.) — „Miért lenne egy magyar haszontalan, ki hazájának javát éke­síti?" (A magyar néző.) A Jámbor szándék szerint a tudomány „az or­szág boldogságának egyik legfőbb eszköze". A Társaság hasznait említve, ismét az emberi társaság javáról, a hazának boldogságáról beszél. Az egész nemzetnek serénységét szeretné felébreszteni. A Jámbor szándékot a haza fő rendeihez intézi, és így elkerülhe­tetlen, hogy ne emlegesse „kegyelmes és bölcs fejedelmünket". Dicséri is II. Józsefet, aki „a nemzetek atyja és fejedelmek példája". Mindez, mondom, elkerülhetetlen volt a röpirat jellegét és célját tekintve. De e kifejezésekben sincs a kor viszonyait és szellemét ismerve nyoma sem annak az alázatos, a fejedelmi hatalom fényében sütkérezni kívánó aulikus szellemnek, amely a bécsi udvar embereit általában jellemezte. Különben is a fenti mondatok egyáltalán nem tartoznak az elvi kifej­téshez. A királyt az elvi részben egyszer említi a társaság hasznainál általában véve. A tudományok elterjedésével „a fejedelem és a haza előtt esméretessé lenne, kinek miben vagyon legfőbb ereje; és így min­denféle hivatalokra ki lehetne a legalkalmatosabb személyeket min­denkor válogatni. E volna az igaz és helyes személyválogatás." Besse­nyei híve volt a monarchiának és ezért emlegeti e helyen a királyt, a fejedelmet általában. De királyhűsége egy pillanatra sem homályosí­totta el előtte a haza iránti kötelességeit. Ilyen módon volt ő az ural­kodó szövetségese! Bessenyei György kultúrpolitikai terveiben kevés szó esik az is­koláról. Bessenyei általános programot ad, amelyből az iskola nincs ugyan kizárva, de bizonyos, még tovább kutatandó okok miatt nem foglal el abban központi helyet. Azon fáradozik és arra buzdít, hogy a tudományokat húzzuk bé az anyanyelvbe, annak az időnek az eljö­8* 103

Next

/
Thumbnails
Contents