Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Orosz—magyar hasonlósági szótár

nem is sikerül mindig bizonyítanunk az összefüggéseket (mint pl. éppen а скачок esetében, ahol az egyeztetés hangtanilag nem mutatható ki). A felnőttek tanításánál a hasonlósági szótár anyagából — ha lehet — azt a szókincset kezdjük tanítani, amely szókincs a felnőtt tanuló szakmájának a szókincse. Kétségtelen továbbá, hogy mind a felnőttek, mind az iskolás gyermekek tanításában fontos szempont a szó gyakoriságának és gyakorlatiságának szempontja mellett a szó hangsora is. Minél ismertebb egy hangsor, annál könnyebben megtanulható. így nyer értelmet a hasonlósági szótár, mely főleg ismert hangsorú szavakat tartalmaz. Lehet ugyan, hogy a szavak hangsorát tekintve, nincs könnyű és nehéz szó — fejtik ki véleményüket a már hivatkozott könyv szerzői [5]. Nehézség tekintetében nincs ugyanis nagy különbség — ezt elismerjük — e két szó hangsora között: школа—карандаш. Mégsem vitás azonban, hogy annak, aki még csak kezdő az idegen nyelv tanulásában, előbb kell megtanulnia а школа szót, mint а карандаш szót. Bakonyi Hugó: A gyermeknyelvi szókincs fejlődése stb., Cser János: A magyar gyermek szókincse, Tettamanti Béla: A legszükségesebb német szavak és fordulatok című könyve azt a minimális szókincset nyújtja, amelyet a kezdőnek elsősorban tanulnia kell. Ha ebbe a szókincsbe fokozatosan és ugyancsak a gyakoriság szempontjának megfelelően beolvasztjuk az orosz-magyar hasonlósági szókincs anyagát, akkor olyan mondatok beszéltetésével történhetik a tanítás, amelyekben már szótanulási probléma szinte alig van, tehát sokkal több alkalom és idő adódik a nyelv egyéb titkainak megismerésére. Didaktikai szempontok vezettek bennünket, amikor a szokásos ábécé rendtől eltérően fogalomkörök szerint csoportosítottuk a szóanyagot. Sok szóról nehéz eldönteni, hogy melyik fogalomkörbe tartozik, némelyik szó több körbe is besorozható. Ilyenkor rendszerint olyan szavak között adjuk a kérdéses szót, amelyek társaságában leggyakrabban fordul elő. Az orosz szó után zárójelben mai jelentése, esetleg rétegbeli jelzése: rég = régies, nyj = nyelvjárási stb. következik. A gondolatjel után mindig azt a szót közöljük, amelyhez a címszót hasonítottuk. Ha utána még ( ) is következik, ez a hasonított szó mai orosz megfelelőjét adja meg. Pl.: квас (savanykás hűsítő ital) —kovász (закваска). A gondolatjel után álló külön jelzések csak a magyar szóra vonatkoznak. * A pedagógiai főiskolák immár egy évtizede büszkén hivatkoznak arra, hogy dolgozói a tudományok művelése mellett minden erejüket és képességüket a gyakorlati oktatás szolgálatába kívánták állítani. Nagyon örülnénk, ha ez a kis munka is növelné azoknak a számát, akik mindig törekedtek a fenti cél elérésére, és abban a reményben bocsátjuk útjára, hogy nemcsak a hivatásos pedagógusok és az iskolás ifjúság, hanem az orosz nyelvet megtanulni kívánó felnőttek érdeklődését is magára fogja vonni. 416