Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Orosz—magyar hasonlósági szótár

Nem vettük fel viszont azokat a szavakat, amelyek még megvoltak az óegyházi szlávban (óbolgárban) és a magyar szavakkal hangzásra és jelentésre csaknem teljesen megegyeztek, vagy legalábbis belőlük könnyen (hangtanilag szabályosan!) leszármaztathatok — de a mai oroszban már nincsenek meg. Pl.: óbolgár: праздьнъ (üres, tétlen, hiú, rest stb., mai bolgár: prázen — üres) — parázna, (mai orosz: блудный, развратный), annak ellenére, hogy az óbolgár hangalak más, de az eredeti jelentéssel összefüggő szavakban ma is feltalálható, pl.: праздный — tétlen, праздник — ünnep. Kimarad ugyanezért az óbolgár дрягъ — dorong is, mely a mai oroszban: дрючок (ami viszont a »dorongéhoz aligha hasonlít!), vagy az óorosz гряда — gerenda, mert a mai oroszban csak: бревно, балка, брус alakok vannak meg, amelyek közül egyik Sem hasonlít az ősi alakhoz, éppen ezért nem is szerepel a szótárunkban. Az ilyen összefüggések feltárása ugyanis — bármilyen érdekes is lenile az — egyrészt már általában megtörtént a hivatkozott szlávisták műveiben, másrészt eltérítene eredeti célunktól — attól, amit már hangsúlyoztunk fentebb, hogy ti. elsősorban azokat a szavakat közöljük, amelyek a mai oroszban is megvannak és amelyeknek hangzásra és jelentésre nézve egészben vagy részben megfelelő magyar párjuk is van. Ez alól csak akkor teszünk kivételt, amikor az összefüggés (még a filológiailag képzetlenek előtt is) egészen kézenfekvő. Pl.: квас— kovász (bár ma »kovász« = закваска). A nemzetközi szavak sorában a képzett szavak (származékszavak) közül csak azokat közöljük, amelyek megőrzik hasonlóságukat a megfelelő magyar képzéssel. Pl.: декан — dékán; деканат — dekanátus. (De már деканство nem szerepel!) 1 Nem vesszük fel a véletlenül egyforma hangzású szavakat sem, ha egyébként semmi közük sincs egymáshoz, pl.: шип-(tövis) — síp; бот (csónak) — bot; губа (ajak) — guba; перец (bors) — perec; хорда (mért húr) — horda; уборка (aratás) — uborka. Ha éppen ilyen szavak fordulnának elő tanítás közben, akkor vegyük igénybe a szemléltetés minden lehető eszközét ahhoz, hogy a hasonló hangzású orosz szó jelentését jól el tudjuk különíteni a vele megegyező magyar hangalaktól. Nagyon növelnék továbbá a nyelvjárási szavak is a hasonlósági szavak mennyiségét. Pl.: лавица — lóca, чуха — csuha, луг — lúg, надраги — nadrág, палата — palota, полова — polyva, постав — posztó, сольница—szelence (eredetileg: sótartó), сукня —szoknya, зоб ( — »evés«, főleg lovaké) —zab (innen: zabál = nyj: зобать), чемер — csömör, бир — bér, обрус abrosz. Ennek ellenére azonban az eddig kifejtetteknek megfelelően nyelvjárási szavakat csak a legritkább esetben közlünk. Már említettük, hogy a közvetítő nyelvet néha lehetetlen meghatározni. Bizonyos, hogy a magyar nyelv szláv szavai többnyire délszláv eredetűek, az ún. nagyoroszsággal csak felszabadulásunk óta vagyunk közvetlen kapcsolatban. Szótárunk azonban nem veti fel az eredet kérdését sem, mert központjában a hasonlóság elve áll, éppen ezért pl. а король — király szót közli, bár közismert, hogy germán eredetű 41Z