Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

»De utilitate accuratae verum nomenclaturae« (A dolgok pontos megnevezésének hasznáról) című elmélkedésében követelményként jelöli meg, hogy a dolgok és nyelvek struktúráját kell kifejtenünk. A nyelv egyik összetevője a szókészlet, az emberi nyelv tehát szavakból áll, a szavak a dolgok nevei. A nyelv feladata »rerum notification (Triertium catholicum). Helytelen eljárás tehát nevelésünkben, ha »a dolgokat igyekszünk a szókhoz, s nem azokat a dolgokhoz alkalmazni, azaz a dolgok valóságát egy hamis vagy esztelen elnevezéshez csűrj ük-csavarjuké [14]. Előbb kell az észt művelni, a gondolkodást fejleszteni, mert »sapere mentis est, tanquam fontis, unde actionum et sermonum rivi manant: limpidi, si fons limpidus, turbidi, si turbidus« [15]. A nyelvi nevelésnek tehát közvetlen feladata az »ész formálása« is, mert »a szavak az előre látott dolgot készséggel követik«, s a nyelv helyesen A januális osztály megnyitásakor Patakon mondott beszéde. formálja szavakba, kifejezésekbe azt, amit az ész, a gondolkodás is helyesen megértett, s fordítva is áll a tétel, amit Babits oly szemléletesen így fogalmazott meg: minden rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni. Patakon elmondott Búcsúbeszédében nyelvi nevelésének egyik fontos eredményeként számolta el azt, hogy szavakat és dolgokat adott párhuzamosan, s a gondolkodás fejlesztésére éppen úgy gondja volt, mint a nyelv művelésére: »beszélni s a dolgokat megérteni, a dolgokat megérteni s azokról beszélni tanítottunk, mert embereket s nem kajaácsokat akartunk képezni«. [16]. A gondolkodás és a nyelv kapcsolatának helyes értelmezéséből kiindulva, Comenius tankönyveinek gyakorlatait is úgy állította össze, hogy a tanítónak módjában legyen a nyelvi jelenségeknek a gondolkodással való kapcsolatát is megmutatni. A szavakat is éppen azért helyezi el összefüggő mondatokba, hogy a szavak fogalmi körét és tartalmát s egymáshoz való viszonyát megvilágítsa. Comenius helyesen mondja, hogy »a külön maradt szók«, mindegyik önmagában »csak mész nélküli homok«, sem az értelemben nem tapadnak össze, sem az emlékezetbe 9-