Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A fizikatanszék tanárképző és továbbképző munkája

v&lóját. (Ez ismert volt minden esetben a tanulók előtt, csak így »együtt« nem látták még.) A megállapítások summáját fel is jegyezték. Ezután látták meg, hogy mi a közös Petőfi és Arany ténykedésében, gondolataiban. Ez juttatta el a tanulókat egy eddig még meg nem fogalmazott általánosításhoz, hogy az ember életének célja nem lehet más, mint a haza, a nép szolgálata. Ez »új ismerete-ként jelentkezett az ismétlő órán. A megállapítások a következők voltak: 1. A költő feladata megírni azt, ami szép, ami jó (Petőfi levele alapján). ° Mindennél jobban kell szeretni a szabadságot, gyűlölni a szolgaságo*(Petőfi verses levele alapján.) 3. A hazáért minden áldozatot meg kell hozni. (Arany: Nemzetőr dal, Petőfi: Csatadal.) 4. A tanulók igen sok ismeretet szereztek a levélformáról az egyes órák során. Ezeket is összefoglalták. A következőket rögzítették: A levél felépítése: 1. megszólítás, 2. közlés — a levél legfontosabb része, 3. búcsúzás, keltezés, aláírás. A versekkel kapcsolatban néhány műfaji vonatkozásról tanultak az egyes órákon. Nemcsak az e tárgykörben szereplő, hanem más helyen szereplő költeményeket is felidéztet a tanár. Megállapították, hogy a Ludas Matyiban eseményeket beszélt el a költő, viszont Petőfi Csatadalában nincsenek ilyen értelemben események. A versek tehát 'kétfélék. Ezután a lírai versekben mutatkozó különbségek megbeszélése következett, összegezésként a következőket jegyezték fel: A vers: a) eseményeket beszél el, b) a iköltő érzéseit mondja el. A líra lehet: tájlíra, politikai líra, személyes líra. Alaposan meg kellett vizsgálni Petőfi verses levelét a verselés szempontjából, mert —• a tanár megfigyelései, tapasztalata alapján — több tanuló ismerete hiányosnak mutatkozott. Két verssort írtak a táblára. Elemezték a sorokat, megmondták és többször ismételték, mi a versláb. Üjra látták, hogy a sorok hat verslábból tevődnek 'össze, az ötödik láb mindig daktilus. Ez a hexameter. Az óra utolsó perceiben választ adtak arra, hogy mit is tanultak ebből a tárgykörből. A tanár házi feladatot is adott. Néhány mondatban írják le, miben mutat példát Petőfi és Arany? A téma egyes verseiről összefüggő feleletek adására elkészülni. Az évközi ismétlő óráról még sok mindent el lehetne mondani. Nagyon sok adatra, óraelemzésre lenne szükség ahhoz, hogy az oktató munka e fontos részének minden vonatkozását elemezzük, a megfelelő, helyes általánosításokhoz eljussunk. E területen különösen azért kell az elméleti és gyakorlati munkát intenzívebben folytatnunk, mert a szocialista társadalom felépítése lehetetlen szilárd, tartós ismeretek nélkül. Az iskolában szerzett tudásra nagy szükség van az életben. Az ismereteknek az élet számára történő megőrzésében nagy jelentősége van az ismétlésnek. Ezért törekednünk kell arra, hogy egyre jobban, mind nagyobb eredményt elérve, használjuk ki az ismétlés által nyújtott lehetőségeket. JEGYZETEK ÉS IRODALOM: [1] A ^dolgozatban felhasznált, az oktatástan leglényegesebb kérdéseit tárgyaló művek: 'Nagy Sándor: A didaktika alapjai (Akadémiai Kiadó, 1956.), Szokolszki István: Az oktatástan néhány kérdése (Tankönyvkiadó, 1953.), Bakonyi—.Fehérvári: A tanítási órán folyó munka irányítása és ellenőrzése. (Pedagógus Továbbképző Intézet kiadványa.) [2] Berencz János: A szovjet pedagógia alkotó alkalmazása. (Köznevelés, 1956. IV. 15.) [3] Lásd: Fogarasi Béla: Logika. (IV. fejezet. »A történeti mozzanat a fogalmak dialektikájában« 9. §.) [4] E megállapítással ellentétben több szerző beszél az ismétlő óra különböző típusairól. Kairov: Pedagógia című művében két típust említ: a) a számon164