Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Platthy György: A rajzeszközök szerepe a rajztanításban

I. kép Részlet az új rajzeszközök kísérleti tanmenetéből. »Facsemete«. A következő feladat a 8-ik: »Szőttes törülköző«. Itt sem beszélhetünk még pontosan megrajzolt párhuzamos egyenesekről, — (már azért sem, mert ezen a rajzon nincsenek vonalak) —, hanem a téglalaphoz közel álló egységes foltról, amelynek finom belső ritmusa is van, mint a palettának volt, (Itt jegyzem meg, hogy egyik ritmus sem öncélú, hanem hozzásimul a befoglalóforma tömegéhez, azt aláhúzza és ugyanakkor artisztikusabbá is teszi.) A következő két feladat már pontos téglalap ábrázolását írja elő. Két különböző színű papirosba bekötött osztálynapló a következő két feladat. Itt három különböző méretű téglalapnak a foltszerű ábrázolásáról van szó. A két feladat között csak tónusbeli különbség van. Formai szempontból azért ismétlődik — mint fent a tányérnál és a fedőnél láttuk —, mert a nehezebb rajzi problémák begyakorlására gondoltunk. A 11-ik feladat »Levélboríték« a téglalap osztásával foglalkoztatja a tanulókat, mégpedig ferde irányú osztással. Ez a kissé spekulatív természetű osztás arra alkalmas, hogy a tanulót megismertesse a különböző irányú ferde egyenesekkel és különböző háromszögekkel, amelyekre a későbbi feladatok — pl. úttörő nyakkendő, vagy úttörő zászló stb. — rajzolásánál hivatkozhatunk. A legutolsó feladat ebben a tanmenetrészben »A csíkos szélű zsebkendő«. A csíkokra nem formai, hanem elsősorban technikai szempontból van szükség, de erre majd a rajzeszközök és technikák ismertetése során fogunk kitérni. Persze, a csíkozás technikai szerepén kívül formaszépséget, díszítő ritmust is nyújt. Az első három, az ötödik és a hatodik feladaton a testességet 96