Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Platthy György: A rajzeszközök szerepe a rajztanításban

kével miképpen lehet még egyenletesebbé tenni az alapot. Ez volt a gyepszőnyeg. Utána megbeszéltük, hogy a rajzlapon hová helyezzék a fűcsomó rajzát. Felhívtam a gyerekek figyelmét a festőművész bácsikra, akik rajzaikat, festményeiket alá szokták írni és nem egyszer nagy gonddal választják ki az aláírás helyét. ígv a gyerekek is arra törekedtek, hogy a fűcsomó és az aláírás egyensúlyba kerüljön a rajzlapon. Megindult a munka és az a gyerek, aki nem emlékezett pontosan a fűcsomó formájára és szerkezeti összefüggéseire, a földre helyezett fűcsomón tanulmányozhatta. Ha most a gyerekekkel szemben támasztott követelményeket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy képeseknek bizonyultak arra, hogy a rajzi témát sokoldalúan megvizsgálják. A főtémát önmagában és környezetével együtt jelenségében, formájában és szerkezetében egyaránt megismerték és reálisan ábrázolták. Képesekké váltak arra, hogy két képalakító tényezőt úgy helyezzenek el, hogy azok egyensúlyban legyenek. Megtanulták, hogyan lehet a rajzeszközt célszerűen és sokoldalúan használni és a kifejezés szolgálatába állítani. Tanmenetemet úgy állítottam össze, hogy a tanulók látáskultúrájának fokozatos kiművelése érzékeny, de gátlástalan ábrázolási készség kialakításával párosuljon. A tanmenetemből két, módszertani szempontból jellegzetes sorozatot ragadtam ki abból a célból, hogy bemutassam az egyes feladatok forma, tér, tónus, szín és kompozíció szempontjából milyen kapcsolatban állanak egymással és a rajzeszközökkel. Tanmenetemben (lásd I. kép) a felső sor feladatai formai szempontból a kör és az ellipszis rajzolásával, az alsó sor pedig a párhuzamos és egymásra merőleges egyenesek, valamint a ferde egyenesek és velük határolt síkjellegű, lapos testek rajzolásával foglalkozik. Itt alkalom nyílik arra, hogy a gyerek megismerje a kör, az ellipszis, a téglalap, a négyzet és a háromszög rajzi formáit. A feladatsorok a szabályos formákhoz hasonló és rajzilag könnyebben visszaadható szabad formákból indulnak ki és a nehezebb mértani jellegű formák felé haladnak. A tanmenet a foltszerűen ábrázolható tömör formákból indul ki, de a vonalas jellegű formáknak is biztosít helyet. Az első feladat: »Aluminium dróttekercs« még csak a kerek, vagy körszerű foltképzést, míg a második és harmadik feladat »Fehér tányér« és »Piros fedő« már a szabályos körlap ábrázolását tűzte ki célul. A negyedik feladat »Kéménysöprű« az eddigi széles, tömör formák után vonalas és áttört jellegű formájával azért került a negyedik helyre, mert elsőrendű technikai követelmény, hogy a foltszerű ábrázolásnak kell megelőznie a vonalast. Ismét két széles, lapos forma következik: »Tányérsapka« és »Paletta«. Az ötödik feladat köralakú tányérsapka, melynek a szemellenzője ívelő forma. Az egész sapka egy ellipszisbe zárható forma, s így átmenet a kör és az ellipszis között. A hatodik feladat már határozottan elliptikus forma. Az alsó sor szabad formával, természeti formával kezdődik, amiben azonban mesterséges formák és szabályos jellegű formák is szerepelnek. (Két karó függőleges helyzetben.) Ennek a feladatnak képalakítási igényén kívül az a szerepe is fennáll, hogy a függőleges és a vízszintes egyenesek rajzolását bevezesse. 7. feladat: 95