Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Platthy György: A rajzeszközök szerepe a rajztanításban

feleslegessé teszi, s mivel belsejében több rajzlap tárolható, megtakarítja a rajz­laptartót is. A ,yhullám-rajztábla" sokkal könnyebb ós kisebb méretű, mint a hasz­nálatban lévő táblák. A felső keret ,yképkeresőnek" is használható és egyben a rajz be,keretezését is szolgálja anélkül, hogy vonalzóra vagy körzőre lenne szükség. Jelentős időmegtakiarítást jelent a régi rajztáblákkal szemben az a tulajdonsága, hogy kiküszöböli a rajzlapnak fejesvonalzó segítségével való beállítását, elrende­zését és hosszas eljárás helyet a keretek összezárásával pillanatok alatt rögzíteni lehet a rajzlapot. A „hullám-rajztábla" elkészítése olyan egyszerű, hogy — külö­nösen hullámipapír áíappal — bármely vidéki iskola ügyesebb tanulói is el tud­nák készíteni.« A leírásban szereplő könnyű kéztartás csak arra való, hogy lendü­letes és érzékeny vonalkultúra kifejlesztését technikai szempontból is elősegítsük. A hullámos felületű alapot csak az a gyerek használja, aki nem tud leszokni a rajzlap véséséről, a drótos vonalról, vagy arról, hogy a rajzlapnak fél testtel nekidűljön. Ezekről a rossz szokásokról a »hul­lám-rajztábla« leszoktatja a tanulót és ezzel a rajzpedagógusok életét hosszabbítja meg. Kísérleteim meggyőztek arról, hogy az alább ismer­tetett rajzi eszközök és módszeres használatuk már az alsó tagozatban megoldják ezeket a manuális nehézségeket is. Ebben az esetben a »hul­lám-rajztábla« hullám alapja rajzi szempontból feleslegessé válik, de a vízzel hígítható festéknél nem, mert gyorsan száradó alapot alkot, míg ha lassú száradásra van szükség, úgy a sima oldala jelent hathatos segítséget. Most pedig rátérek azokra az újabban végzett rajzmódszertani kísérleteimre, amelyekben döntő szerepe van a rajzeszköznek. 1956—57. tanév második felében az egri pedagógiai főiskola gyak. általános iskolájának II. osztályában tanítottam rajzot, heti egy órában. Rajzeszköz a szén és a kréta volt. Minden tanuló 8 darab színes, puha krétát, 1 darab fehér krétát és egy vastag szénrudacskát kapott. Törlő­eszköz a kenyérbélből készült ún. »horgász-gyurma« volt. Ezenkívül minden gyerek a már meglévő rajzfüzetét és a házi füzetet használta tovább. Az első óra anyaga: »Egy fűcsomó a réten« c. feladat. Nevelési cél: Bevezetés a dialektikus szemléletbe. Szaktárgyi cél: Egyensúlykeresés, súlypontképzés, a rajzeszköz megismerése. Kivittem a gyerekeket az iskola előtti gyepes térségre. A gyep­szőnyegen egy fűcsomóra hívtam fel a figyelmüket. Közösen megálla­pítottuk, hogy a fűcsomó sok zöld színű, hosszú, keskeny fűszálból áll. A föld alatt vannak a gyökerek, amik a földet maguk fölött fölemelték és így egy kis dombocska keletkezett. Ezen a dombocskán sűrűn nőttek ki a fűszálak és lazán elhajoltak különböző irányba. Azt is megfigyel­tettem a gyerekekkel, hogy ha a szemüket egy fűcsomóra szegezik, csak azt az egy csomót látják élesen, míg a többi csomót csak egybefolyó nagy zöldszínű tömegnek. Ez után a megbeszélés után, egy fűcsomót ásóval kiemeltünk a földből és visszatértünk a terembe. A gyerekek elővették a rajzfüzetet és a zöld színű krétát. Előbb a gyep tömegét ábrázolták. Megmutattam a gyerekeknek, hogyan kell a zöld kréta olda­lával egyenletesen bevonni a rajzlapot, majd pedig egy kis papírszelet­94

Next

/
Thumbnails
Contents