Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)
I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései
JEGYZET ÉS IRODALOM [1] N. N. Baranszkij: A gazdasági földrajz tanításának módszertana, 177. oldal. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1955. [2] Udvarhelyi Károly: Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajztanításban. Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, I. 1955., 124. oldal. [3] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 65. oldal. [4] Teleki Pál: A gazdasági élet földrajzi alapjai, II. kötet, 498. oldal. Budapest, 1936. A kérdés bővebb leírása. [5] Teleki Pál: Idézett mű, 494. oldal. Bővebben. [6] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 67. oldal. [7] Hollandia népsűrűsége 1953-ban a legnagyobb az egész világon: 299/km 2. (Kenessey Zoltán: A kapitalista országok gazdasága 1929—1953. 217. oldal.) Üjabb adatok 318,9/km 2-es sűrűségről szólnak. ( Koch—Petres: Földrajzi zseblexikon, 1955.) [8] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 126—127. oldal. [9] Földrajz az általános iskola VI. osztálya számára. Németország iparvidékei, 17. oldal. [10] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 120. oldal. [11] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 140. oldal. [12] Udvarhelyi Károly: Szemléltető rajzok a földrajzórán. Budapest, 1952. Több ilyen példát közöl. [13] Földrajz az általános iskolák V. osztálya számára. Budapest, 1955. [14] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 89. oldal. [15] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 71. oldal. [16] I. A. Vitver: A népi demokratikus és tőkés országok gazdasági földrajza. Budapest, 1952. [17] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 17. oldal. [18] N. N. Baranszkij: Idézett mű, 73. oldal. UDVARHELYI KÁROLY: Die Hauptfragen des Unterrichts von Wirtschaftsgeographie. Der Aufsatz hebt die gesellschaftliche Notwendigkeit des Unterrichtes von Wirtschaftsgeographie hervor, behandelt dann das System der wirtschaftsgeographischen Zusammenhänge, die lokale Gruppierung der wirtschaftlich wichtigen geographischen Erscheinungen und die Probleme der wirtschaftsgeographischen Lage. Im Zusammenhange mit diesen Fragen werden die Aufgaben des Unterrichtes eingehend besprochen. In einem besondern Kapitel wird die Frage von Entstehung der wirtschaftgeographischen Rayons aufgeworfen. Wie soll man in der Schule vorgehen? Soll man Wirtschaftszweige behandeln, oder die wirtschaftsgeographischen Rayons? Verfasser setzt sich aus pedagogischen Gründen für den Unterricht von wirtschaftsgeographischen Rayons ein. 90