Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

»A szovjet körzet gazdaságföldrajzi jellemzésének vázlata« cím alatt Baranszkij az alábbi témák feldolgozását ajánlja [11]: 1. Bevezetés: a körzetben képviselt tervgazdasági eszme és a körzet határainak megindokolása. 2. Természeti viszonyok és természeti erőforrások, gazdasági értékelésük (a természetátalakítás figyelembevételével). 3. Történelmi földrajzi áttekintés. 4. Lakosság. 5. Általános gazdaságföldrajzi jellemzés; a fő gazdasági komplexus termelési kapcsolatainak elemzése; a vezető gazdasági ágak földrajza. 6. Belső körzeti felosztás, mindegyik alkörzet jellemzése: a belső kapcsolatok. 7. Távlatok. Ez a vázlat természetesen a szovjet iskolák szempontjából és a Szovjetunió tanításában érdemel figyelmet, ott is a 2., 3., 4., 5. pont a fontosabb. A tényleges gazdaságföldrajzi anyagot az ötödik pont öleli fel, az egész gazdasági földrajzi oktató munkának ez a főrésze. Ha az idő rövidsége, vagy az anyag tömörsége miatt minden mást elhagyunk, ez a téma akkor is megmarad. Az oktatás főfeladata a körzetek jellemzésében az országos jelentőségű specifikumnak, vagyis a vezető gazdasági ágaknak a megtanítása, fejlődésüknek a bemutatása (a természeti viszonyokkal és a történelmi múlttal kapcsolatban), végül és ezek alapján a körzet jelentőségének és helyének a megállapítása az ország gazdasági életében. Figyelemre méltó a továbbiakban Baranszkijnak az a megállapítása, hogy »nem a termelési ágak egyszerű felsorolása a fő feladat, hanem az, hogy a tanulók megértsék az ágak közötti kapcsolatokat«. Az ilyenfajta kapcsolatok, termelési összefüggések közelebbi megvilágítására Baranszkij rajzi y>sémákat« használ és ajánl. Sémái mértani idomokból állanak, ezekbe az idomokba vannak beírva a földrajzi környezet egyes erő- és nyersanyagforrásai, más idomokba az egyes ipari vagy mezőgazdasági ágak. Az idomokat a termelési kapcsolatoknak és azok irányának megfelelően nyilak kötik össze. Baranszkij sémái azonban eléggé formálisak, egy-két kivételtől eltekintve, a földrajzi térből kiszakítva ábrázolják a termelési kapcsolatokat. Amellett néha túlságosan bonyolultak, nehezen megjegyezhetők. Emlékezetben tartásukat az is megnehezíti, hogy az alkalmazott mértani idomok elhelyezése a papíron mesterkélt. Jobbak azok a sémák, amelyek az idomokból és nyilakból összetett ábrát a megfelelő térhez kötik, mert itt jól látszik, honnan jön a szén, hol fejlesztik a villamos áramot, hol vannak a termelési központok. Az itt röviden ismertetett »sémáknál« sokkal értékesebb ábrázolási módra kell felhívnunk a figyelmet. Ezek a »profilok«, azaz a keresztmetszetek. Az oldalnézeti rajzok kifejezhetik a természeti földrajzi környezet legfontosabb természeti adottságait, térszerűen összekapcsolva velük a különböző gazdasági ágazatok elrendeződését. Kifejeződik a profilokban a körzetek határa is, valamint azok fő gazdasági iránya, ennek megfelelően a behozatal és a kereskedelmi kivitel jellege [12]. 8* 81