Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

E nagyvárosok forgalmát legelsősorban mégis az indiai gyarmati kereskedelem alapozta meg, különösen Amsterdamét. Kikötőjébe jávai dohány, szumátrai bors, s Indonézia más szigeteiről is kávé, tea, gumi, kőolaj, ón és gyapot érkezik évszázadok óta. Honnan van tehát a rengeteg dohánygyár, a cukor- és csokoládégyár, mire épült az ország gumigyártása, ha hiányzik a hazai nyersanyag, nem nehéz megmagyarázni. A magas népsűrűség egyik alapja tehát a gyarmatokról beáramió olcsó nyersanyag itthoni feldolgozása jó utaktól támogatva, és az ebből származó hatalmas jövedelem. A belső víziutak (7000 km) ma is hoszszabbak a vasutaknál (3200 km). Hollandiában nemcsak a városok, a falvak és a tanyák telepedtek a folyók, csatornák mellé, hanem az üzemek is, kivételesen nem az energia- és nyersanyagforrásokhoz, hanem a forgalom nagy ütőereihez. E forgalomnak messzeható szálai régebben a Hansa-kereskedelem csapásait követték, ma a tengereket is behálózzák és világjelentőségűek. 2. Állattenyésztése. Az itt uralkodó óceáni éghajlat a legelőgazdálkodásra igen kedvező. Nálunk a legelő nyáron kiaszalódik, télen megfagy és hó takarja. Hollandiában a legelők »örökzöldek« és a szántóföldeknél (29,8%) nagyobb területet foglalnak el (rét-legelő 39%). A tengermenti alacsony lápos területeknek közel 80 százaléka legelő. A mindig zöld réten a fekete-fehér tehenek szélmalmok nélkül is kész holland »tájképet« varázsolnak a szemlélő elé. Maga az állattenyésztés azonban csak hozzájárul, de nem döntő alapja a magas népsűrűségnek. 3. Döntő jellege van a kertészetnek. A kertészet feltételei sehol sem kedvezőbbek, mint Hollandia enyhe, egyenletes, nedves éghajlata alatt. Talaja is kitűnő (wattokból származó, szerves anyagokban gazdag humuszos talaj) és a környező népes fogyasztópiacokkal olcsó víziutak kötik ösze. A tengerektől visszahódított föld korlátoltsága, a sűrű népesség és a belterjes művelés kölcsönösen feltételezik egymást. A sok zöldség, virág és gyümölcs az állati termékekkel együtt kereskedelmi forgalomba kerül. A holland mezőgazdaság jól előkészített, történelmileg fejlett, technikailag is magas színvonalú, különösen a tengerparti vidékeken. Egy jó népsűrűségi térképen világosan felismerhetők a sűrűn lakott mezőgazdasági körzetek ott is, ahol nincsenek nagy városok vagy kikötők. A sűrű népességű foltok nagyjában összeesnek a legjobb talajok elterjedésével. Az ország keleti, glaciális üledékkel fedett részei nem tartoznak ide, e ritkábban lakott vidéken a szántók kerülnek túlsúlyba búzával, rozzsal és zabbal bevetve. A gazdasági földrajzi körzetek kialakulása A tanítás számára fontos tanulság a gazdasági földrajzi körzetek objektív léte. Ilyen körzeteknek ki kell alakulniok akár spontán, előre nem látott formában (a kapitalizmusban), akár előre tervezett keretek között (a szocializmusban), mert a földrajzi tényezők csoportosulása (a természeti környezet adottságai), amelyeket a termelő munkában a társadalom felhasznál, minőségi és mennyiségi összetételében helyenként más. Ez a különbség — sokféle társadalmi tényezővel kapcsolat78