Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

szakos életritmusát alapozta meg. Valahol a Földön mindig aratnak, valahol mindig vetnek. Ott vannak például a szelek, bizonyos földi jelenségek és a napsugárzás eredményei, az időjárás és éghajlat fontos irányítói. Történelmileg nem kisebb jelentőségük volt, mint bátor hajósok támogatása kontinensek felfedezésében. Mennyi érdekes kapcsolat látszik a szél- és a partalakulás, a hullámverés és a kikötőgátak, világítótornyok, a hajózás között, vagy az égitestek tömegvonzása és a folyó-esztuáriumok kialakulása között, ahol Földünk legnagyobb kikötői épültek. A domborzat közvetlenül is (népsűrűség, település, forgalmi utak), közvetve is (éghajlatmódosítás, növénytakaró, vízierő, nyersanyagok) kapcsolatba jut a gazdasági élettel, de talán még szorosabbak a szálak az éghajlat és a társadalom között, sokféle vonatkozásban. Igen érdekes az a megszakíthatatlan viszony, amely a források, folyók és a tengerek, valamint a társadalom között áll fenn már évezredek óta. Ezeket felsorolni, csak legfőbb kombinációjukat is áttekinteni nem tartjuk szükségesnek. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy soha sem egyetlen tényező az, amihez a termelő munka kapcsolódik, hanem mindig a komplex, összetett földrajzi környezet. A környezetben mindig összefüggésében és kölcsönhatásában jelenik meg az a néhány legfontosabb elem, amely az élet fő alapjait megrajzolja. A tanítás fő feladatai Az összefüggések figyelembe vétele. Eddigi tanulságunk az, hogy a gazdaságföldrajzi tényanyag és annak földrajzi elterjedése mellett figyelnünk kell a fontos tényezők összefüggésére is, a tények megjeíenési és fejlődési körülményeire. Ez utóbbiak nélkül nem ismerhetjük meg a gazdasági élet társadalmi és földrajzi alapjait és törvényszerűségeit. N. N. Baranszkij a »fekvés« vizsgálatát külön értékeli [6]. A sokirányú ténybeli anyagot »bemagolni« (statisztikaszerűen) káros, elfojtja a gondolkodási képességet. Ezért az egyszerű megállapításokról át kell térnünk az »ismertető jegyek logikusan összefüggő jellemzésére«, azaz a gazdasági földrajzi jellemzésre. E nélkül nem tehetnénk mást, minthogy bemagoltassuk a mezőgazdasági termékek, vagy az iparágak jegyzékét. Mi lehet tehát a tanár feladata? — Az, hogy szabályozott gondolatmenettel, a térképen is lokalizált relációk mérlegelésével, az egyes jelenségek jelentőségének a méltatásával vigye előre a földrajzi munkát. A tényszerű közlésen túl az oktatás értelemszerű kifejlesztésére törekszünk. Meggyőződésünk, hogy ha a tanulók tudatában a logikai összefüggések képét megszilárdítottuk, az az ismeretek szilárdságának és tartósságának is a legjobb biztosítéka. Nem kevésbé fontos eredmény, hogy a tanulók maguk is megszokhatják a logikus, dialektikus gondolkodásmódot, így a továbbiakban ők is tevékeny részt vehetnek a felvetett kérdések megoldásában. Lássunk példát a kétféle munkára. a) A tanuló Spanyolországról felel (általános iskolában). Megemlíti, hogy az ország közepén búzát termelnek, juhot tenyésztenek. Tudja azt is, hogy az északnyugati terület jobb legelőin a szarvasmarha ott76