Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

szeti földrajzi és gazdasági összefüggéseit is gazdagabbá tettük. A tanításnak most már ezt a gazdagodást és minőségi változást is figyelembe kell vennie. Egészen egyszerű a száraz mongol puszták jelenség-csoportosulása — a gazdasági élet szempontjából —, de már sokkal bonyolultabb például a Ruhr-vidék jelenség-komplexusa. Itt a mezőgazdaságilag használható termőföld (Westfália) mellett sok más tényező is közrejátszott a gazdasági élet előrehaladásában. A Ruhr-vidék ipari élete elsősorban a szénbányákon nyugszik, a vasércet a palahegységi bányákban (Siegerland) fejtik, és olcsó víziúton szállítják Lotharingiából. A földrajzi adottságok kedvező csoportosulását csak jelentősebbé teszi az, hogy a Rajnai-palahegység előterében világforgalmi utak haladnak és ezek éppen itt (Köln körzetében) metszik a fontos rajnai utat. Ezen a helyen kapcsolódnak össze a Földközi-tenger felől (a Rajnán) érkező, továbbá a Duna mentéről, a Balti-tenger Hansa-városaiból, majd Flandriából és a Maas mentén Champagne-ból befutó útvonalak [5]. A Ruhr területe ezek révén különböző tengerek forgalmának is lüktető központjává válik. Az iparvidék földrajzi képében a nyersanyagon, energián és a kereskedelmi útakon kívül még a társadalmi-politikai viszonyok, a változatos domborzat és a folyóvizek településföldrajzi hatásai is felismerhetők, így az valóban sokféle természeti és gazdaságföldrajzi tényező bonyolult kapcsolatának szép példája, és példája ugyanakkor e tényezők gazdagságának is. E gazdagságot a népes és forgalmas ipari városok hatalmas arányú fejlődése tükrözi. Hasonló tényezők, hasonlóan gazdag összetételben támogatták a Szovjetunióban — különösen a szocialista forradalom után — a Déli iparvidék óriási arányú kibontakozását, annak ellenére, hogy itt a szomszédsági és forgalmi tényezők sokkal gyengébbek voltak. A cári időkben ez a terület nem is fejlődött olyan hatalmassá, mint a Ruhr-vidék. Akkoriban a világgazdaság nagy, lüktető középpontjaitól nagyon is távol esett. Ez a »fekvés« igazi értelme. Úgyszólván minden természeti és gazdasági földrajzi tényező a földrajzi elterjedés, illetőleg a területi (helyi) koncentráció és a területi viszonyok síkján válik igazán és a gazdasági életben is fejlesztő, jellegrajzoló tényezővé. Mint láttuk, a tényezők sokfélék, egymással sokirányú öszefüggést alkotnak. Nemcsak az egyes tényezők, hanem maguk az összefüggések is mind újabb és újabb kapcsolatot teremtenek egymással, kölcsönhatásba kerülnek más jelenségekkel. A szinte vég nélkül gombolyítható fonál csomópontjait (a gazdasági földrajzi jelenségek belső lényegét) a néhány legfontosabb tényező kibontásával ragadjuk meg. Utalás néhány fontosabb természeti tényezőre Munka közben önként kínálkozik a helyben fontosnak felismert természeti földrajzi tényező szerepének az ismertetése, Említhetjük például a Nap sugárzó energiájának a szerepét, amely a Föld alakjával és főmozgásaival kombinálva, a mezőgazdaság övszerű területi és év7.?