Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

portosulása szerint változik, még ha ezeket a csoportosulásokat egyelőre csupán területileg változó kategóriáknak is tekintjük, eltekintve egyelőre attól, hogy a történeti fejlődés folyamán és a termelő eszközök különböző fejlettségi fokán az azonos, vagy változatlan földrajzi környezet értéke is más. Egyébként azonos történeti, vagy termelési viszonyok között más a természeti földrajzi környezet jelentősége, ha az abban csoportosult, a termelés szempontjából fontos földrajzi tényezők száma nagy, vagy kicsi, ha ezek a tényezők nem sokoldalúak, hanem csakis a mezőgazdasági, vagy az ipari, esetleg csakis a tengeri forgalmi, vagy a településföldrajzi lehetőségek szempontjából kedvezőek. Ismét más a környezet jelentősége, ha a földrajzi tényezők csoportosulása sokoldalú. Ha ebben a földrajzi csoportosulásban uralkodó jellegű (domináns) tényezők emelkednek ki, akkor szembetűnő lehet a terület gazdaságföldrajzi jellegzetessége, egyénisége is. E különbségeket gyakran érezzük a tanítás folyamán. Amennyiben a környezet földrajzi adottságai semmiféle tekintetben nem eléggé pozitívek a termelés szempontjából, akkor a társadalmi erők esetleg érintetlenül hagyják azt a területet (terméketlen homoksivatagok. jégmezők), vagy pedig mint az »-ellentmondás fő oldala« jelennek meg a környezetben s a hiányzó természeti faktorokat pótolva, hasznos átalakításokat végeznek. Ha a földrajzi környezet a termelés szempontjából optimális (a legkedvezőbb), az esetben a tarsadalmi erők a rendelkezésre álló termelő eszközök fejlettségének mértékében a kedvező adottságokat a legmesszebbmenően kihasználják. A gazdasági élet specializálódásában felismerhető a környezet földrajzi csoportosulásának minőségi összetétele is. Az öntöző kultúrák a megfelelő vízjárású folyók mellett születtek, a nehézipari településeket a fejlődés magasabb fokán a szén- és a vasérctelepek vonzották, az óceáni levegőtől átjárt flandriai mezők lentermésének feldolgozását Artois lépcsőiről lefolyó tisztavízü patakok (erőtermelés, mosóvíz) is támogatták. Hasonló példákat kivétel nélkül minden területen találunk. Minthogy minden országban, körzetben más a jelenségek csoportosulása, ennélfogva a termelő munka is más és más lehetőséget ragad meg, és a szomszédos területekkel is másfajta kapcsolatokba lép. A környezet földrajzi csoportosulásának minősége helyenként változik, az uralkodó tényezők is mások. Ezért a tanítás objektumai is más színben tűnnek fel, minden területen van valami jellemző és új. Az igazság és a pedagógia követelése az, hogy ezeket a területeket másképpen is jellemezzük. A magyar Alföld még a múlt században jó talajáról, gabonatermelésre alkalmas éghajlatáról volt nevezetes. Mezőgazdasági termelésére fejlesztően hatott Budapest iparosodása és a nyugati, szintén iparosodó országok piaca. A termelés a legkedvezőbb természeti tényezők irányában mozgott, akkor a mezőgazdaság volt a legkifizetőbb gazdasági ágazat az Alföldön. Ennek megfelelően kellett ismertetni. Az azóta bekövetkezett politikai és társadalmi változások után is megmaradtak az Alföld ilyen irányú adottságai, sőt azokat talajjavítással, öntözéssel fejleszteni is igyekszünk, ezek mellett azonban a mezőgazdaságot támogató és a mezőgazdaságból élő ipar meghonosításával az Alföld termé74