Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

munka. Igen érdekes az a sorrend, amelyet ez a mű a tananyag feldolgozására javasol: 1. Először olvassuk el a tankönyv szövegét. 2. Ezt a szöveget kérdezze vissza a tanító a tanulóktól, megadott egyszerű kérdések alapján. 3. Ezután következzék a »próba tétel«, vagyis a kísérletezés. »A' Tanító mester jól hozzá készülljön és nem tsak minden a' hoz tartozó eszközöket elő szerezzen; hanem magát is benne gyakorollja, hogy meg ne tévedjen.« 4. »A próba-tétel után mutassa meg a' Tanító, és világosan fejtse meg, mit lehessen a' próbának következéséből ki hozni.« 5. »Az után, tégyen ismét kérdéseiket abból, a' mi elolvastatott és könyv nélkül feleltessen magának.« A tananyag fenti feldolgozási módja is mutatja, hogy a szöveg megtanulása volt az elsődleges, csak ezt támasztotta alá, utólagosan a kísérlet abban a kevés iskolában, amelyikben alkalmazták. A szemléltetés hiánya egyébként is jellemző egész akkori ismeretterjesztésünkre. Alig van olyan kiadvány, amely tartalmazna rajzokat, ábrákat. Ezek az illusztrációk is nem a szöveg között szerepeltek, hanem külön, a könyv végéhez mellékelt rézmetszetű táblákon. A képanyag hiányát részben az is okozta, hgy ezzel érték el, hogy a könyv, mint Táncsics írja, »minél olcsóbban megszerezhető legyen«. A hiány pótlására megjelent néhány képes természethistória. Hogy ezek olcsóbbak legyenek, több ország számára, több nyelven adták ki, hogy a példányszámot fokozni lehessen. Ilyen volt például Bertuchnak hivatalos úton sokat ajánlott műve is [44]. A szemléletességet mozdítja elő a kémiai könyvekben alkalmazott jelölésrendszer is. A Bergmann által bevezetett, és a XVIII. században fneglehetősen általánosan használt jelölések Szathmáry adatai szerint a felső oktatásunkból is hamar kiszorultak [68], az ismeretterjesztő irodalomban pedig általában nem mutatkoznak, talán nyomdatechnikai okok miatt, minthogy ezekre a különleges jelekre a magyarországi nyomdákban nem volt megfelelő betű. Kivétel Molnár János dr. munkája [38]. Patzier könyve szerint már Rupprecht megoldotta a Selmecbányái bányászati akadémián a vegyfolyamatok szemléletes visszaadását. Ezek nagyon hasonlóak ahhoz, amelyeket Gren nyomán Kováts Mihály alkalmazott a Magyar Chémiában. Kováts: Glaubersó IKénsavany Széksói „ Gips

z |Mészföld Sóssavany) Konyhasó Sóssavanvú mészföld A Berzelius által bevezetett, s ma is használt rövidítések is csak lassan terjedtek el. A kémiai folyamatoknak e jelölések által való viszszaadása általánossá csak a negyvenes években vált. A cserebomlások 533-