Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

szemléltetésére érdekes, kezdő fokon ma is használható megoldást mutat Berde Áron (Stöckardt nyomán) és Reischer Endre (Sprengel nyomán. Mindketten még, ahogy akkor szokás volt, egyenértéksúlyok­kal dolgoztak). Berde: HS Pb O Pb S H O NaS BaCl Reischer: S I lNa| (Cl NaCl (Ba BaS A kémiai ismeretterjesztés szerepe a természettudományos gondolkodásmód kialakításában A felvilágosodás, amely nyugaton az időben már lerázta a szellemi élet régi bilincseit, nálunk csak vontatottabban fejlődhetett ki. Gátolta a természettudományos ismeretterjesztés ezirányú munkáját az, hogy kevesen voltak, akik ez irányban dolgoztak, s azok közül is sokan egyházi személyek voltak, kiknek meg kellett küzdeniök nemcsak saját lelkiismeretükkel, hanem egyházi feletteseikkel is műveikért. Az egyházi befolyás különösen azokban a művekben feltűnő, ame­lyek a francia forradalom előtt jelentek meg. Főleg a református körökben terjedt el az a felfogás, hogy csak azok a tudományok érté­kesek, amelyek a teremtő megismeréséhez vezetnek. Ezért voltak kény­telenek a szerzők azt bizonygatni, hogy a természettudományok segít­ségével, mint lajtorján át el lehet jutni a teremtő ismeretéhez. Sófalvi (Sack nyomán) így mondja ezt: »Minden emberi Tudományok között leg hasznosabbak .... azok, a' mellyek minket az Istenségnek . . . nemes esméretére vezérelnek... És ezen tekintetre nézve ... a' Természet vizsgálásáról való Tudománynak minden más Tudományok felett való méltóságát, épen nem lehet jó fundamentummal el-tagadni« [8], Más­hol meg éppenséggel így ír a fizikáról Sófalvi: »Minden más Világi tudo­mány tsak emberi böltsesség, de ez Isteni tudomány és valóságos Theológia« fill. Így érthető, hogy az első természettudományi ismeretterjesztő művek nem azt a célt szolgálták, hogy minél több természettudományi ismeretet juttassanak olvasóiknak, hanem a természetben »nyilván való isteni böltsességet, jóságot 's a' t ... esmértetni és tsudáltatni« — ahogyan ki is fejezi könyvének célját a magyar természethistória írók egyik előfutárja, Szönyi Benjámin »Hold-Mező Vásárhelyi Refor­mata Ekklesianak Prédikátora«, Szönyi 1774-ben megjelent könyvében egyrészt lefordította Rollin francia szerző fél évszázaddal azelőtt meg­jelent könyvét, másrészt pedig ő maga azt »azonnemű vagy materiájú kegyes elmélkedéseivel meg-szaporította«. [51. Szönyi versben írott könyve különös formát és értelmet nyer azáltal, hogy minduntalan hivatkozik a biblia szövegére, és ahhoz dog­matikusan ragaszkodik is. Jellemző részlet például a következő: 534-

Next

/
Thumbnails
Contents