Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

Hasonlóképpen, virágot nem tartunk a padlón, ezért a szőnyeg sem lehet virágos mintájú. Az empirikus alapelvek ilyen abszurditásba menő, ironikus bemutatása után az író ezt mondatja Gradgrind-del: »Mindenben tények irányítása szerint kell igazodnotok. Reméljük, hogy nemsokára lesz egy ténybizottságunk... akik kényszeríteni fogják a népet, hogy a tényeknek, — semmi egyébnek, csakis a tényeknek a népe legyen. Azt a szót, hogy képzelődés, ki kell irtanotok a világból.« (i. m. 9. 1.) Ezekből a túlzott és egyoldalú empirikus elvekből logikusan következik, hogy »az értelem az egyetlen képesség, amellyel a nevelésnek foglalkoznia kell«, (i. m. IV. fejezet, 21. 1.) A tények ilyen egyoldalú és szinte a nevetségig vitt, torz kultuszával átitatva neveli Gradgrind saját gyermekeit. Ezzel próbálja nevelni az örökbefogadott szegény cirkuszoslányt, Cilit is. Az éleseszű szegény lány talpraesett válaszából a mai olvasó jól kiérzi, hogy ez a ténykultusz milyen belső ellentmondásokat rejt magában a kapitalizmus nevelési rendszerében. Akadhatnak helyzetek, mikor nem célszerű következetesen a tényeket feszegetni . . . Cilinek az »állam« fogalmát akarják megmagyarázni. Az államot a tanteremhez hasonlítják. Az állam vagyona 50 millió, tehát mintha 50 millió lenne a tanteremben. Vagyonos-e az állam? — kérdi a tanító. Cili meglepő éles ésszel válaszol: ezt nem tudhatja addig, amíg nem tudja, kié a vagyon. Akik éhenhalnak, azoknak mindegy, mennyi jut a többieknek (!)« (I. m. IX. fejezet, 64. 1.) Mi lesz ennek a feltétlenül jónak, üdvözítőnek tartott tényekre nevelésnek az eredménye? Az alapelv nagy túlterheltségre vezet. Cili nem ér el eredményt. Ezt az eredménytelenséget Gradgrind könnyedén áthárítja Cili régebbi, kedvezőtlen életkörülményeinek hatására, arra, hogy későn kezdett vele kísérletezni, (i .m. XIV. fejezet, 101. 1.) Káros hatású volt viszont ez a nevelési alapelv Gradgrind saját leányára, Lujzára és fiára is. Egyéni életükben is boldogtalanokká lesznek. Az empirikus-értelmi elv által sugallt megfontolás alapján Gradgrind rábeszéli lányát, hogy menjen feleségül barátjához, a lányánál jóval idősebb Bounderbyhez. A házasság rosszul sikerül, Lujza majdnem megcsalja férjét. Boldogtalanságra vezetett a sivár, puszta tényekre építő empirikus nevelés. Ezt Lujza nyíltan fel is rója apjának: »Hol vannak lelkem bájai? Hol vannak szívem érzései?« — fakad ki. (II. kötet, 12. fejezet, 239. 1.) »... A te filozófiád és nevelési rendszered nem fog megmenteni« — kiáltja oda a szerencsétlen lány apjának, '(uo. 243. 1.) Gradgrind fia pedig elzüllik, cinikus bűnözővé lesz e nevelés hatásaként. A regény hősei, Lujza és Cili végül le is vonják a gyakorlati tanulságokat a maguk számára: Lujza szeretettel őrzi a gyermekeit és ügyel arra, hogy »lelkűknek éppúgy meg legyen a gyermekkora, mint a testüknek, mert ez a legszebb dolog és oly drága kincs . . . amely megáldja a bölcset is.« (i. m. III. kötet, 9. fejezet, 327. 1.) 4* 51