Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Csóka János: Az egri dohánygyár 60 éve, 1895—1955

Ha összehasonlítjuk a hetibéresek keresetét, láthatjuk, hogy a nők csupán kétharmadát kapták a férfi hetibéresek keresetének. Sokkal nagyobb a különbség, ha a szakmánybéresek keresetét hasonlítjuk öszsze. Itt már azt látjuk, hogy a nők mindössze 59,6 százalékát kapták annak a bérnek, amit a szakmánybéres férfiak kaptak. És ehhez még hozzá kell tenni, hogy a férfiak még plusz jövedelemhez jutottak, mert egészen a felszabadulást közvetlen megelőző időszakig, csak a férfiakat illette meg a természetbeni juttatás. Népi demokráciánk bérrendszere igazságot szolgáltatott a nőknek, amikor kimondta, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár, nemtől és minden egyébtől függetlenül. A fizetéses szabadság alakulása 1913-ig egyáltalán nem volt fizetéses szabadság a dohányiparban. Ekkor jelent meg egy rendelet, mely szerint hat nap fizetett szabadságot lehet adni annak a dolgozónak, aki egész évben nem hiányzott, munkája ellen kifogás nem merült fel, stb. Tehát a hat nap fizetett szabadság megkapásának is komoly feltételei voltak. Különben ennek a rendeletnek az alapján a szolgálati idő nem befolyásolja a fizetett szabadságot olyan értelemben, hogy tíz, tizenöt stb. szolgálati év után is csak hat nap adható. Azt azonban kimondja a rendelkezés, hogy csak az ötödik szolgálati év betöltése után kaphatja meg a munkás, amennyiben a követelményeknek megfelel. A fizetett szabadságnak ez a rendszere 1943-ig volt érvényben. 1943-ban az alábbiak szerint változtatták meg a fizetett szabadság rendszerét: A betöltött idő 1 5 8 11 14 17 évi megszakítás nélküli szolgálati idő után járó szabadságidő 6 8 9 10 11 12 A fizetett szabadságnak ez a rendszere már lényeges előre lépést jelentett a korábbihoz viszonyítva. A fizetett szabadság maximumát a korábbi hat nappal szemben, tizenkét napban állapítja meg, s az a megkötés is hiányzik belőle, hogy csak öt évi szolgálat után adható fizetett szabadság. Most már egy évi szolgálat után is kaphat a munkás hat napot. (Megjegyzés: ez a szabadságolási rendszer csakis a dohánygyári munkásokra vonatkozott, a tisztviselőknek más, előnyösebb formában szabályozták.) A fizetett szabadságnak ez a rendszere 1945. szeptember 5-ig volt érvényben. 1945. szeptemberében az ideiglenes nemzeti kormány újból szabályozta a dohánygyári dolgozók fizetett szabadságát: 1—10 évi szolgálati idő után 6 munkanap 10—20 évi szolgálati idő után 12 munkanap 20—30 évi szolgálati idő után 18 munkanap 30—40 évi szolgálati idő után 24 munkanap 391-