Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Csóka János: Az egri dohánygyár 60 éve, 1895—1955

abban is megmutatkozott, hogy felhalmozódott a szivarkészlet — bár némi igénybeli változások is hozzájárultak ehhez — s a gazdaságosság érdekében (a profit érdekében) kénytelenek voltak szivarka gyártásra átállítani a gyárat. Nem túl sokat gondolkodtak e profil változtatáson, hiszen ^em kellett kidobálni a gépeket, s egyáltalán nem tette szükségessé az állótőke tömeges felújítását már csak azért sem, mert nem volt. A szivarka előállítását is teljesen kézi erővel, manufakturális alapon végezték. Ezzel magyarázható az, hogy 1938-ban a termelés színvonala 60 százalékkal csökkent 1929-hez viszonyítva, a munkáslétszám pedig csupán 12 százalékkal. Az egy főre eső termelés is több mint 50 százalékkal csökkent a jelzett időben. A szivar és szivarka termelés, valamint a munkáslétszám alakulása 1395-től 1955-ig terjedő időszakban: Termelés Termelt MunEgy Egy Év Termelvenyek 1000 db M. szivarra mennyikás főre eső íőre eső Év Á. szivar átszámítva ség vállétsz. termetermeM. szivar Á. szivar Szivarka 1000 db tozása alakulés lés 1000 db %-ban lása %-ban db-ban 1895 23 662 2 831,3 2 932,4 100 193 15 194 100 1910 318 365 2 039,5 — 32 444,5 1 100 781 41 286 272 1929 27 595,5 — — 27 595,5 941 610 45 238 298 1938 — — 95 001,7 11 176,6 381 538 20 736 136 1949 — 506 469 497 55 336,1 1 890 382 144 859 593 Megjegyzés: A = általános. M = minőségi. A második világháború alatt a dohánygyárat hadiüzemmé nyilvánították. Ez a munka intenzitásának fokozását méginkább növelte. Katonai fegyelmet vezettek be a gyárban, s a legkisebb fegyelmi vétség is komoly következményekkel járt. Ezzel magyarázható, hogy a munkáslétszám változatlansága mellett is mutatkozott némi javulás az egy főre eső termék mennyiségben. 1944-ben a fasiszta hadsereget űzve, Egert is felszabadította a Szovjetunió Vörös Hadserege. Ez fordulatot jelentett a dohánygyár történetében is. Mint az ország egész területén, a dohánygyárban is csak romot hagyott a fasiszta hadsereg. Rombadöntötték az épületeket, az utakat, stb., s ez a dohánygyárban közel egymillió pengő kárt okozott. A magyar fasiszták segítségével igyekeztek minden mozgatható értéket nyugatra szállítani. Arra törekedtek, hogy a hátrahagyott területeket gazdaságilag teljesen megbénítsák. A dohánygyárból is elvittek egy darab esztergapadot, egy fúrógépet, egy csiszológépet, egy motorfecskendőt. . . [19]. A raktári készletet és a nyersanyagot is úgy megdézsmálták, hogy szinte semmi nem maradt a gyárban. Ilyen viszonyok között kellett 1945-ben megindítani a termelést. Néhány hónapig a szovjet katonai egységek ellátása céljából termelt a gyár. Amint azonban vége lett a háborúnak, létrejött a békeszerződés, a szovjetek 1945. június 27-én átadták a gyárat polgári célra. A termelés azonnal nem indulhatott be, mert előbb 381-