Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

Szorosabban pedagógiai tekintetben is vannak hibás, megalapozatlan állításai Fináczy tanulmányának. így pl. azt írja, hogy Dickens az embernevelésben nem becsülte az intézményes iskolát. Ez a megállapítás — mint később látni fogjuk — hibás, téves általánosítás. Dickens valóban nem becsülte a rossz iskolát, viszont némelykor mutat be egészséges pedagógiai légkörű intézményt is (pl. Strong dr. iskolája a Copperfield Dávidban). Egy másik magyar irodalmi-pedagógiai monográfia PRÓNAI Lajosé. (Magyar Középiskola, 1912. 129—138. 1.) Ö több kérdésben reálisabb Fináczynál, látja azt, hogy Dickens csupán a torz magániskoláknak, a rossz intézményeknek ellensége. Egyébként ez a tanulmány is Dickens vallásosságát emeli ki legfőképpen. • Mindezideig hiányzik az olyan marxista monográfia, amely Dickens műveit a szocialista pedagógia oldaláról elemzi. Ehhez a marxista irodalom-pedagógiai kutatáshoz kíván szerény lépést tenni a jelen tanulmány. Terjedelmünk korlátolt voltánál fogva csupán a legfőbb pedagógiai problematika felvázolására törekedhetünk, ezt is Dickens legnépszerűbb, legfőbb regényeivel kapcsolatban. Következő fejtegetéseink menete: az I. részben időrendi sorrendet követve jellemezzük röviden irodalompedagógiailag a Dickens-műveket. A II. részben a dickensi pedagógiai gondolatoknak összefoglaló esztétikai és pedagógiai, valamint neveléstörténeti megvilágításával a nevelés társadalmi funkcionálására jellemző adatokat és szempontokat igyekszünk kikristályosítani. I. Dickens gyermekkora az 1820-as évekre esik. Az angol kapitalizmus gyors ütemű kibontakozásának, az ún. ipari forradalomnak és az ezzel együtt járó válságoknak kora ez. A napoleoni háborúkat követő válság nemcsak a tőkéseknek okozott veszteséget, nemcsak a kialakuló nagyüzemi munkásosztályt sújtotta nyomorral, hanem széles kispolgári, kishivatalnoki tömegeket is. Dickens apja kistisztviselő, kispolgár, akit a jelzett viharok alaposan megtépáztak, anyagi romlásba döntöttek. Az adósok börtönébe került. Ilymódon a kis Dickens is gyermekkorban megismerkedik már az élet komoly, anyagi gondjaival; 12 éves korában nem tanulhat tovább, inasnak adják. A nagy írónak nem volt tehát gondtalan, boldog gyermekkora. Fiatalkori fájdalmas emlékei mély nyomot hagytak érlelődő szellemében. Ezek tükröződtek később, a 30-as, 40-es években és ezután, még később írt regényeiben is. Regényírói működésének kezdete a chartizmus [7] kialakulásának korára esik. 1837-ben jelentek meg a chartisták a politikai élet porondján és ugyanebben az évben jelent meg a TWIST OLIVÉR. Ebben a regényben, mely az egymásutáni kalandos események sorozatával az ún. »pikareszk« (kaland) regényekre emlékeztet, a 30-as évek angol kapitalista fejlődésének, a szegénység embertelen, rideg sorsának művészi rajza található. 37