Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

A címszereplő, Twist Olivér — törvénytelen gyermek. Egy ismeretlen nő szüli, egyházközségi otthonban. Az anya belehal a szülésbe. A gyermek a szegényházban nevelkedik. A szegényotthon vezetője a szívtelen egyházfi, Bumble úr, az árváknak az ABC sorrendjében adott nevet. A »Twist« nevet is az ő ötletéből kapta hősünk. Az egyházközségi iskola nyomorúságát és embertelen bánásmódját könyörtelen realizmussal ábrázolja Dickens: »Hogy hívnak?« — kérdezték Olivértől. A gyermek megijedt a sok embertől, az egyházfi erre megütötte. Olivér felsírt fájdalmában, halkan és bizonytalanul válaszolt. Az egyik látogató úr szamárnak nevezte. »Ez remek mód arra, hogy egy gyermeket megnyugtassunk és jókedvre derítsünk« — fakad ki keserű iróniával Dickens e jelenetnél. Kb. 9 éves korában egy koporsókészítőhöz adják Olivért tanoncnak. Innen megszökik a rossz bánásmód miatt. Londonban Fagin rablóbandájába kerül. Ott jobban bánnak vele, mint a szegények iskolájában, de a gyermek mégis tiltakozik a becstelen életmód ellen. Az első lopásra a társak magukkal cipelik Olivért. Ártatlanul elfogja a rendőrség. Szépen ábrázolja az író a gyermek védtelenségét, mikor hiába kiált segítségért az utcán. A rablótársaságból megszabadulva egy jótékony könyvkereskedőhöz kerül, aki gondosan ápolja. A rablóbanda azonban ismét elragadja Olivért. Nagy betörésre viszik magukkal, de a rablást felfedezik. A gyermek sebesülten a rablásra kiszemelt ház úrnőjéhez kerül. Kitudódik ártatlansága. Hosszú bonyodalmak után kiderül, hogy Olivér gazdag örökségnek a várományosa. A regény teljes igazságszolgáltatással végződik: a rablók rendőrkézre kerülnek, felakasztják őket, Olivér gazdagon és boldogan él jótevőjével. Az embertelen egyházfi, Bumble úr, elszegényedik, végül ő is a szegényházban hal meg. Az utolsó jelenet érzelmes vízió: Ágnes, Twist Olivér anyja, emlékét falusi templomban márványtábla hirdeti. Az író az anya emlékének szánja a végszavakat: »De ha igaz, hogy a halottak lelke néha visszatér a földre . . . Azt hiszem, Ágnes lelke ott lebeg néha ebben az imádságos szögletben. Igen, én elhiszem ezt, bár Ágnes gyarló volt és a kis sziget az Isten házában van.« A regény élesen leleplezi a polgári jótékonysági intézményekben, a szegények iskoláiban uralkodó embertelen bánásmódot. Ezzel egyúttal a vallásos képmutatást is. Társadalmi kritikája élő módon hat az olvasóra, még a szentimentális befejezés, törés ellenére is. A nevelés társadalmi funkciója szempontjából fontos mozzanatai a regénynek: a) A törvénytelen, szegény gyermekek sorsa a kapitalista »jótékonysági« intézményekben, b) Az inas helyzete, c) Twist Olivérnek jobb sora a rablók közt, mint a szegények iskolájában. Mégis elszökik. 38