Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

Balázs Ignác is ismerte és javaslatokkal élt. »Balázs Ignác azt tanácsolta, hogy egyrészt a béremelés követelését tegyük egészen konkréttá, másrészt pedig ne fogadjuk el az érdem szerinti béremelést, mert ezzel csak kevés munkás jut előnyhöz, hanem az évek szerinti béremelésért harcoljunk, s így legalább az idősebb munkások sem esnek ki a ,szórásból', sőt érdekeltté tesszük őket a harcban.« [43]. A szociáldemokrata párt hivatalos vezetése (Okos Miklóssal az élen) nemcsak a sztrájkokat nem tudta hasznosítani a mozgalom érdekében, de arra sem volt képes, hogy a párt tagságát összefogja és legalább a puszta pártéletet biztosítsa. A keresztény szocialista szervezetek, a klerikális rakció ideológiai munkája, a pártvezetés közömbös magatartása erősen veszélyeztette a baloldali mozgalom számára még meglévő egyetlen legális szervezetet, a szociáldemokrata pártot. Okos Miklós több esetben kísérletet tett arra, hogy a baloldali elemeket kiszorítsa a pártból. Már 1932-ben tett indítványt arra nézve, hogy megakadályozza Grósz Ernő előadásait. A későbbi évek során pedig amellett, hogy nem helyeselte azt, hogy Balázs Ignác előadásokat tart (pl. dialektikus materializmus), de még azzal sem értett egyet, ha a párthelyiségben a baloldaliak leültek valakivel beszélgetni. Az ellentétet tovább szította a spanyol polgárháború értékelésének különbözősége, t. i. Okosék nem értettek egyet a spanyol szabadságharc aktív támogatásával, míg a baloldal emellett szállt síkra. Ilyen alapon vetődött fel Okos Miklós pártból való kibuktatásának gondolata már 1936-ban. A baloldalt Balázs Ignác vezette és megerősítette pozícióját a párton belül. A vezetés átvételére azonban 1936-ban még nem kerülhetett sor, s a nagy harc eredménye csupán az lett, hogy Balázs Ignác mint »veszélyes kommunista egyén« került be a rendőrségi jelentésbe. Az 1936-os gyűlésen Balázs Ignác Okos Miklóst korrupcióval vádolta, amire Okos őt nyíltan kiszolgáltatta a rendőrségnek, mivel a gyűlés részvevőinek tudomására hozta (a gyűlésen nyomozók is résztvettek, sőt az egri rendőrkapitány is), hogy »Balázs Ignác kommunista szervezkedést folytat« [44], A baloldal azonban 1937. első felében ismét akcióba lép a jobboldal ellen. »Ennek a mozgolódásnak — írja az SzDP kerületi titkára egyik jelentésében — Balázs Ignác a vezetője . . . Eredete az a néhány év előtti bolsi mozgolódás, melyben Balázs is tevékenyen részt vett....« s az a törekvés, hogy »Balázsék kezébe kerüljön a vezetés« [45] j '> Balázsék (baloldal) az 1937-es választáson bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a vezetőség ellen és önálló listával indultak. A választásból a baloldal került ki győztesen. Ennek ismét az lett a következménye, hogy a központ részéről leutazott Peyer Károly és Szeder Ferenc és felszólították a baloldalt, hogy amennyiben nem hajlandók lemondani a vezetésről, úgy a rendőrség beavatkozását kérik. Balázs Ignácéknak nem volt más választása, mint az, hogy soraik egységének védelme érdekében átadják a vezetést. Ezután gyakorlatilag beszüntették a párton belüli tevékenységet, — a párthelységben vég365-