Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

zett agitációt nem. látták célszerűnek — a munkát kihelyezték területre; elsősorban a parasztok közé jártak és sajtóterjesztés útján építették a kapcsolatokat. Szociáldemokrata párttagságukat megtartva, természetesen a legális lehetőségeket a továbbiakban is igyekeztek felhasználni. A jobboldali vezetés azonban a későbbiek során sem szüntette be a támadást a baloldal ellen; igyekezett minden lehetőséget felhasználni a teljes visszaszorításra. Példa erre Okos Miklós titkár egyik, 1938. májusában a város polgárainak küldött körlevele, amelyben a következőket írja: »Az a meglátásunk, hogy megfelelő anyagiakkal meg tudjuk szervezni a munkásság és a polgárság ellenállását és az egész szélsőséges mozgalmat így a kellő értékére tudjuk leszállítani.« [46]. Ezek azok a főbb tényezők, amelyek egyrészt Balázs Ignác tevékenységét, másrészt pedig a jobboldal és a baloldal teljes szembekerülését kifejezik a 30-as években. IV. Az 1939/40-es esztendő fordulópontot jelent a világpolitikában: a fasiszta Németország és szövetségesei kirobbantják a II. világháborút. A magyar uralkodó osztályok a megfelelő és két évtizeden át áhított jutalék reményében teljes energiával arra törekszenek, hogy a háborúban olyan pozíciót foglaljanak el, amely számukra »megfelelő« eredménnyel jár. A magyar fasizmusnak a német fasizmussal kötött minden vonatkozású vérszerződése, a »trianoni gyalázat« lemosásának jelszava nem tette kétségessé, hogy Horthyék a legféktelenebb gazdasági és katonai szövetségig is elmennek azért, hogy szovjetellenes álláspontjukat a gyakorlatban is valóra váltsák. Ez 1941. nyarán be is következett, amikor Németország oldalán hadat üzentek a Szovjetuniónak. Az egri reakció nacionalizmusa és sovinizmusa ezzel a »teljes kielégülés útjára lépett«. Hiszen két évtized óta várta azt a napot, amikor »igaz« hazafiságának és örök szovjetellenességének a háború aktívtámogatásában adhat kifejezést. Az egri reakciós körök tehát Horthyban nem csalódtak. Nem hiába üdvözölték már 1919-ben mint olyan férfit, »kinek személyében látja a leroskadt, letört nemzet azt, ki őt az igéret földjére elvezeti« [47]. Most úgy látták, hogy eljött az idő, amikor »Nagymagyarország fehér térképéből« kitörölhetik a »feketén kiemelkedő csonka országot« [48]. Egyben igazolva látták 1934-es álláspontjukat is, amelyben helytelenítették a Szovjetunió elismerését a magyar kormány részéről, mondván, hogy ezzel a kormány »az alattomos és szívós orosz propaganda lehetőségét közelebb engedte a nemzet testéhez« [49]. A második világháború új viszonyokat teremtett a munkásmozgalom életében is. A kommunista párt politikája a haladó nemzeti erők összefogására irányult; egy széleskörű antifasiszta, háborúellenes front létrehozását tűzte ki célul a Szovjetunió oldalán. Ezt a politikát .a kommunistáknak a legféktelenebb fasiszta terror közepette kellett 366-