Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

Ugyanerről Grégász József így nyilatkozik: »Balázs Ignác igen nagy gondot fordított arra. hogy társai gazdag irodalomismeretre tegyenek szert. Nem vette egyszerűen tudomásul, hogy elolvastam a könyvet. Mindig kikérte véleményemet s utána ő is megmagyarázta, hogy mi a könyv lényege, mi benne a politika. Az új, beszervezett embereket rendszerint szépirodalmi könyveken keresztül vezette el Marxhoz.« [361. 1935-től — miután Zbiskó Józsefnek el kellett mennie Egerből — Balázs Ignác lesz az egri illegális mozgalom egyik irányítója. Zbiskó Józseftől azt az utasítást kapta, hogy maradjon benn a szociáldemokrata pártban és azon belül végezzen elsősorban munkát egyrészt, másrészt pedig a szociáldemokrata párttagoknak biztosított legális mozgási lehetőséget használja fel az illegális munka folytatására. Ez a lépés (hogy ti. maradjon benne a szoc. dem. pártban) helyes volt, amit a Kommunista Internacionáló 1936-os határozata később elő is írt [37]. Balázs Ignác 1935-től Lakatos P. Pál pesti lakos útján kapja az illegális sajtóanyagot és ő továbbítja. Hajnal Mihállyal és Hajnal Bernáttal igen gyakran fordul meg a parasztok között és megfelelő »szimpla« ismerettség után politikai agitációs munkát végez. 1935-ben az ő vezetésével megszervezik a mozgókönyvtárat, amelynek részére ugyancsak Budapestről szerzik meg az irodalmat. A könyvtár 1942-ig funkcionált. 1936-ban az egri munkásság addigi — viszonylag csendes — nyugalmát megtörik a különböző foglalkozási ágban dolgozó segédek, segédmunkások bérharcai. 1934. júliusa óta (ekkor a szabómunkások 9 napos sztrájkot indítottak a béremelésért és a kollektív szerződésérc, ami Egerben csak a nyomdászoknak volt) nem volt sztrájk a városban. 1936. májusában ismét a szabómunkások lépnek akcióba [38], majd követik őket szeptember elején egyhetes szrájkkal a cipészsegédek [39] es szeptember végén ugyancsak egyhetessel a csizmadia segédmunkások [40], akik 1937. szeptemberében ismét sztrájkba lépnek [41]. 1937. tavaszán egy sztrájkkísérlet volt a festőknél is, ami azonban rendőrségi besúgás miatt nem sikerült [42] Valamennyi sztrájk béremelésért folyt. Bár dokumentumokkal nem bizonyítható, hogy az egri kommunisták mennyiben vettek részt a sztrájkok szervezésében, Bodonyi József azonban úgy emlékezik vissza, hogy pl. a festőknél a követeléseket 364 Balázs I. és elvtársai. (Balról az első)