Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

kőzik, mint baloldali szociáldemokrata fejti ki nézeteit a gazdasági és politikai kérdésekről, ugyanakkor nem látja még tisztán a kommunista mozgalom célkitűzéseit. Illúziói vannak a szociáldemokrata párt reformtörekvéseinek helyességéről, de erősen vonzódik a kommunisták felé. Ilyen alapon mondja Zbiskó József, hogy »megismerkedésünk után rövidesen rá lehetett mondani Balázs Ignácra, hogy szimpatizáns« [311. 1931-ben már tevékenyen részt vesz az illegális munkában, amiről a konspiráció következtében csak egy-két ember tudott. Erről Búzás Gyula illegális kommunista így emlékezik meg: »1931 második felében kaptam egy csomagot azzal az utasítással, hogy adjam át Balázs Ignácnak. A csomagban röplapok és V. S. bélyegek voltak. Azokat kellett a parasztok között szétosztani, illetve eladni. Ekkor tudtam meg, hogy Ignác is beszervezett illegális munkás, s hogy a parasztok szervezésével van megbízva.« [32], Ideológiai-politikai fejlődésében határkövet jelent az 1932-es esztendő. Ebben az időben már céltudatossággal tanulmányozza a marxista—leninista irodalmat, részt vesz illegális előadásokon, amelyeknek eredményeként egyre intenzívebb munkát végez a dolgozók között. Szoros kapcsolatot tart továbbra is Zbiskó Józseffel, s nagy hatással van rá Grósz Ernő, akinek előadásait rendszeresen hallgatja. Kialakul benne a kommunista társai iránti őszinte ragaszkodás és a mozgalom igazságába vetett mélységes hit. Társait védi a rendőrségi leleplezésektől, s a rendőrségi »pofonok« ellenére sem nyilatkozik konkrétan olyan kérdésekről, amelyekkel a mozgalom aláásását érné el. Jellemző erre a következő eset: amikor 1932. novemberében Zbiskóékat a rendőrség letartóztatta, őt is kihallgatták, miután kiderült, hogy a »Grósz-féle« szemináriumok részvevője volt. A rendőrséget különösen az érdekelte, hogy Grósz Ernő mit beszélt a Szovjetunióról a novemberi előadásában [33]. Tekintettel arra, hogy az előtte megtett tanúvallomások egy része (Okos Miklós) részletes ismertetést adott az előadásról, ő sem tagadhatta le, nem mondhatta, hogy ilyen nem volt. Ellenben kitérő választ adott a nyomozó kérdésére: »Én Grósz Ernő szemináriumi előadásaiból néhányat. . . végighallgattam. Múlt év november havában, amidőn a szovjetről beszélt, szintén jelen voltam, azonban előadására nem figyeltem, mivel akkor igen rosszul éreztem magam.« [34], 1932-ben már mint az illegális kommunista párt tagja dolgozik és az őszi letartóztatások után néhány esztendőn belül a helyi mozgalom szervezőjévé és irányítójává növi ki magát. Csiszolódik politikai érzéke, szélesedik látóköre, és ideológiai képzettségével, széleskörű politikai irodalomismeretével mások tanulását, fejlődését is befolyásolja. Erről az utóbbiról Karaszek Mihály a következőket mondja: »Balázs Ignácot mindig érdekelte a véleményünk az egyes politikai kérdésekről. Mint a későbbiek során kiderült, ez a véleménycsere mellett egyik módszere is volt, hogy ti. meggyőződjön ideológiai képzettségünkről. Ezt abból következtetem, hogy egy-egy politikai beszélgetés után mindig ajánlott valami marxista irodalmat, amely rendszerint kapcsolódott azokhoz a kérdésekhez, amelyekről beszélgettünk vagy vitatkoztunk.« [35]. 363-