Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

lyos, amikor Bodonyi Józseffel Gál Mózes »Vak Bottyán« című könyvét szótagolják. 14—15 esztendős korától kezdve— ha kevés pénze akad — rendszeresen könyvekre költi. Nem szereti a társaságot, rendkívül szerény, állandó kisebbségi érzés uralkodik rajta — amit testi fogyatékossága is táplál — s így szűkkörű baráti körben tölti el élete ifjúkorát. 1925/26-ban teljesen reménytelenné válik jövője. Apja elöregedett, s ennek, valamint a meglévő családi kötelékek alapján a mostoha nővére pert indított, amelynek eredményeként az apa a birtokkal együtt a nővér gyámsága alá került, s így az örökségtől való elesés veszélye fenyegette, ami nála azért is súlyos volt, mert szakmát nem tanult, — nehéz fizikai munkát nem végezhetett — a megélhetését tehát az örökségre (kb. 1000 négyszögöl szőlő) alapozta. Egy újabb törvényes eljárás alapján vált lehetővé számára (1928-ban) az örökség megszerzése, de tekintettel arra, hogy még kiskorú volt, a testvérek vállalták az eltartását. Amíg a munkásmozgalomba be nem kapcsolódott, a szőlőművelés és az olvasás mellett nagy szenvedélye volt a festészet, amihez iskolázatlansága ellenére is tehetséget árúit el [30]. A munkásmozgalommal való ismerkedése 1928/29-ben kezdődött el. Bátyja (Sándor) tagja volt a szociáldemokrata pártnak, s így a lassan férfivá érett Ignáccal a beszélgetési téma gyakran a mozgalmi élet volt. Sokat vitatkoztak, s meglepetésre, a fiatal Balázs Ignác igen sok és okos ellenérvet vetett fel a szociáldemokrata mozgalmat illetően. Nem a tudatosság fokán állva —, kételyeit fejezte ki sok mindennel szemben. Elsősorban mint olyan ember, aki a paraszti élet viszonyai között kialakult világszemléletet vallja helyesnek és elfogadhatónak, de egyben nem elégedett, s érzi, hogy a társadalom életében súlyos bajok vannak, amiket orvosolni kellene. Kritikája, vagy lázadása a fennálló viszonyok ellen kommunistává fejlődésének pozitív lehetőségeit jelenti. Ezt bizonyítja az, hogy a szocializmus forradalmi eszméivel való megismerkedése és ezeknek az eszméknek magáévá tétele rendkívül gyorsan következett be. 1928-ban ismerkedik meg Zbiskó Józseffel, aki az illegális kommunista mozgalom szervezője Egerben. Ez a találkozás és a későbbi rendszeres kapcsolat az egyik kútforrása annak, hogy megismerje a marxizmus-leninizmus tanításait. 1929-től egyre gyakrabban jár a szociáldemokrata párt helyiségébe, majd 1930-ban belép a pártba. Sok ideológiai, politikai tárgyú könyvet olvas, s növekszik érdeklődése a munkásmozgalom iránt. Hamarosan feltűnik neki a szociáldemokrata irodalom és a marxista-leninista tanítások közti különbség, ami válaszút elé állítja. Sokat vitatB. I. mozgalmi tevékenysége első színtere 362-