Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

börtönbüntetést szabott ki, s csak néhány vádlottat mentett fel. Neuman Jenőt, mint a »kommunista hierarchia magasabb fokán álló« személyt; Zbiskó Józsefet, mint a helyi (Eger és vidéke) mozgalom szervezőjét és irányítóját, a »kommunista mozgalom személyi feltételeinek elsőrendű megteremtőjét« ítélte el a bíróság, míg a többiek elleni ítélet a mozgalomban való tevékeny részvétel alapján született meg [281. Azok a kommunisták, akiket a. bíróság felmentett, szabadulásuk után folytatják előző munkájukat, amiért néhány hónappal később ismét letartóztatják és 1934-ben börtönbüntetésre ítélik őket. Ekkor ítélik el az 1933-ban felmentett Zbiskó Károlyt is szervezkedés, sajtóterjesztés és V. S. bélyeg árusítása címén. Az 1933-as és 1934-es bírósági perek »pozitív« lezárásával az egri reakció úgy vélte, hogy a helyzetet a maga javára végérvényesen konszolidálni tudta. Ez a várakozása azonban nem következett be: az elmúlt esztendőkben az illegális kommunista mozgalom elég mélyen gyökeret vert a városban ahhoz, hogy a letartóztatások ellenére is tovább fejlődjön s újabb harcosokat szerezzen a kommunizmus ügyének. III. Zbiskó József szabadulása után nem maradhatott Egerben. Az állandó rendőrségi megfigyelés lehetetlenné tette volna számára a mozgalomban való aktív részvételt. Éppen ezért Budapestre megy és onnan tartja a kapcsolatot az egri kommunistákkal. így a baloldali mozgalom helyi szervezése és irányítása 1935-től más kezekbe kerül. Ekkor lép fel — sok illegális tapasztalat birtokában — Balázs Ignác, aki a későbbi évek során egyik irányítója lesz az illegális munkának és a reakció elleni harcnak. Balázs Ignác 1910. január 10-én született Egerben. Alig múlt el három éves, félárvaságra jutott, anyja meghalt. Az anyai szeretetet — bármennyire szerették volna is — nem tudták pótolni sem testvérei (Lajos és Sándor), sem apja. Apjának kevés szőlője volt és így a három gyermek eltartása szükségessé tette, hogy a szőlő gondozása mellett még napszámos munkát is vállaljon; a küzdelem a család fenntartásáért, a földért, a fiatal gyermek elhanyagolását eredményezte. Legtöbbször felügyelet nélkül, bezárt szobában hagyták, vagy kora hajnalban puttonyba téve vitték a szőlőbe. A Balázs-család életviszonyai rendkívül rosszak voltak. Mint Sándor, Ignác bátyja mondja: »az elképzelhető legnagyobb nyomorban éltünk, amihez — érthetően — még kacsolódott apánk zsugorisága is, mert nem akarta a szőlőt elprédálni; tíz körmével ragaszkodott kis birtokához, hogy öregségére legyen miből megélnie« [29]. Amikor elérte azt a kort, hogy iskolába járjon, szembe találta magát apjának tiltakozásával, aki nem tudott vállalkozni arra, hogy a lassan fizikailag munkaképessé váló gyermekét az iskola miatt elveszítse. Éppen ezért nem is engedte iskolába, s a két elemit, apjának akarata ellenére végezte el úgy, hogy rendszeresen elszökött hazulról. Az iskolában egy életre szóló barátságot köt a könyvekkel. Első osztá361-