Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

1932. novemberében 15 kommunistát tartóztattak le — köztük Zbiskó Józsefet, Zbiskó Károlyt és Grósz Ernőt. A letartóztatásokra az Eger »Az aláaknázott élet« c. cikkében így reagál: »Egy hét óta ebben a csendes városban . . . döbbenten vették tudomásul az emberek, hogy a csendes felszín alatt szenvedélyek forronganak ... a békésnek címzett polgár ... ki tudja, mióta vulkán fölött alszik . . .« Egy nagy küzdelem indult el és folyik, s »ennek az ütközetnek Krisztus és Lenin között kell eldőlnie« [21]. A letartóztatások oka elsősorban a konspiráció fogyatékosságaiban keresendő, amelyből az következett, hogy a rendőrség rajtaütésszerűén csapott le az »illegális fészkekre« és vette őrizetbe a kommunisták tömegeit. Hozzájárult a letartóztatáshoz és »az ügyek eredményes felgöngyölítéséhez« egyes áruló szociáldemokrata vezetők munkája is. Mónus Illés 1932. végén egy Egerben tartott értekezleten nyíltan beszélt a kommunisták elleni harcról, kijelentve, hogy azoknak »sem a céljuk, sem az eszközük nem azonos« a szociáldemokratákéval [22]. Az ilyen munkásáruló központi vezetők természetesen arra törekedtek, hogy helyi megbízottaik is hasonló elveket valljanak és gyakorlatot kövessenek. Egerben ugyanezt a politikai vonalat képviselte Okos Miklós, a szociáldemokrata párt vezetője, aki rendőrségi tanúvallomásával konkréttá tette a letartóztatottak egy része ellen a vádat, arra hivatkozva, hogy ő nem ért egyet a »bolsevistákkal«. Ő — és egy-két társa — volt az, aki kiszolgáltatta a rendőrségnek Grósz Ernőt, aki — mint vallomásában Okos mondotta — »az oroszországi bolsevizmust dicsérő beszédet tartott. Én ezen elcsodálkoztam és tiltakoztam . . ., szavait megcáfoltam« [23]. Az egri kommunisták ügyét — Neuman Jenővel együtt — 1933. február 17-én tárgyalta a Budapesti Királyi Büntető Törvényszék. »Az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett miatt« emeltek ellenük vádat [24]. »Nem kétséges — hangzik a vádirat —, hogy a III. Kommunista Internaiconálé elvei alapján szervezkedett egyének célja a fennálló törvényes állami és társadalmi rend erőszakos felforgatása és megsemmisítése, a magát proletárnak nevező osztály kizárólagos uralmának létesítése.« [25]. Magából a vádiratból, de a rendőrségi jegyzőkönyvekből is az derül ki, hogy a mozgalom még kezdeti stádiumban volt. Errő

1 az egri rendőrkapitányság vezetője a budapesti rendőrfőkapitányságnak a következőket jelenti: »A nyomozás eddigi adataiból azt állapítottam meg, hogy a szervezkedés egészen kezdetleges állapotban volt akkor, amikor az napfényre került, s a szervezők a tervezgetésen és egyes kitiltott sajtótermékeknek terjesztésén túl hatóságom területén nem jutottak.« [26]. Egy másik rendőrségi jelentés az egri pártsejt vidéki kapcsolatairól a következőket írja: »Egerben egy kialakulóban volt kommunista felnőtt kerületi bizottság működött, melyhez Kömlő, Erdőtelek, Felnémet és Kál községek tartoztak . .. valószínűnek látszik, hogy Monosbél, Ostoros, Felsőtárkány és Aldebrő községekben hasonló eredmények lesznek« a nyomozás alapján [27]. A bíróság a nyomozati anyag és a tanúvallomások alapján hosszabb-rövidebb 362-