Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

Dr. BERENCZ JÁNOS, tanszékvezető adjunktus: A NEVELÉS TÁRSADALMI FUNKCIÖJA DICKENS REGÉNYEIBEN (A nagy Dickens-regények irodalompedagógiai jellemzése alapján.) Dickens úgy él az olvasók és az irodalomtörténészek tudatában is, mint a család és a gyermekkor klasszikus, realista írója. Nagy népszerűségére vall az is, hogy még életében kibontakozóban volt egy valóságos Dickens-filológia, és ez a dickensológia a későbbi évtizedekben sem csökkent. A nagy író hatalmas utókorára egyébként jellemző, hogy Silvére MONOD hatalmas, újabban megjelent monográfiájában [1] nem kevsebb, mint 3189 Dickensszel foglalkozó monográfiát tart számon. És a lista nem teljes! Az irodalomtörténészek, életrajzírók többnyire egyetértenek abban, hogy Dickens küzdelmes, nehéz gyermekkora lényeges, alapvető élmény volt sok regénye számára. Szépen írja erről Stefan ZWEIG [2]: Dickensnek »gyermekkora volt tulajdonképp egyetlen tragikusan 'költői élménye és itt vettetett el teremtő akarata magva a néma fájdalom termékeny talajában. Legmélyebb lelki vágya az volt, mikor hatáslehetősége és ereje a végtelenbe nyilt, ihogy ezt a gyermekkort megbosszúlja. Segíteni akart regényeiben minden szegény, elhagyatott gyermeken, akik — mint egykor ő maga — igazságtalanul szenvedtek rossz tanítók, elhanyagolt iskolák, közönyös szülők, a legtöbb ember nembánom, szeretetlen, önző magatartása miatt«. A gyermek igazi felfedezője a szépirodalomban Dickens volt — ezt joggal állapíthatta meg róla VÁRNAI Sándor 1912-ben. [3]. »Gyermekalakjai — olvashatju'k Várnai idézett cikkében — a legigazabbak és legtökéletesebbek, amelyeket a világirodalom felmutathat; legszebb és legigazibb kifejezései a gyermeklélek mélységes páthoszának még ott is, ahol túlságosan nehézkes és bőbeszédű retorikája sallangjaiba öltözteti őket.« Nem szaporítva most a különböző elismerő véleményeket, kritikákat, a régebbi, polgári kritikusok megnyilatkozásainak ismertetését, rá kell mutatnunk arra, hogy Dickens írói nagyságát a marxista irodalomkritika teljes mértékben vallja. Lényegesen más szempontokat, értékelést ad azonban a nagy kritikai realista íróról a marxista irodalomtörténet, mint a különféle polgári irányzatok képviselői. 35