Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A fehér terror rémuralma Heves megyében 1919—1921

geket, melyekkel egy radikális földbirtokreform esetleges megvalósítása folytán a többtermelésre hárulnának, azon véleményének ad kifejezést, hogy ezen nagy fontosságú kérdést csak a legnagyobb tapintattal és mérséklettel szabad kezelni«. A megye törvényhatósági bizottsága arra kérte a nemzetgyűlést, hogy »a nagybirtok túlságos felaprózását minden körülmények között akadályozza meg« [122]. A klérus a nagybirtokos osztállyal együtt a földreform-demagógia mielőbbi levezetését és óriási birtokainak minél teljesebb megóvását kívánta biztosítani. A dolgozó parasztság zömében nagy várakozással tekintett a földreform elé, de az uralkodóosztály arra törekedett, hogy a lehető legalacsonyabbra szorítsa le a földigénylők számát, s hosszas huza-vona után csupán látszat-földreformot hajtott végre. Az 1920. évi 36. tc. alapján végrehajtott »Nagyatádi-féle földreform« Heves megyében 36 350 kat. holddal csökkentette a nagybirtok összes területét. Ez a földmennyiség, vagyis a juttatott földek és házhelyek együttes területe a megyei összes földbirtok területének csupán 5 százalékát, az összes szántóföld-területnek pedig 10 százalékát jelentette. Heves megyében is alapjában véve érintetlenül maradt a nagybirtokrendszer. A parasztság évszázados sóvárgása és küzdelme a föld után egészen 1945-ig kielégítetlen maradt [123], Nemcsak a gazdasági, szociális viszonyok lezüllöttsége vádolta Heves megyében a fehér terroristákat, hanem a kultúrális elesettség is. Az állami tanfelügyelőség, ahelyett, hogy a megye elmaradott elemi iskoláztatásán próbált volna segíteni, a proletárdiktatúra idején magukat »exponált« pedagógusok megbüntetésével foglalatoskodott elsősorban. Alpáry Lajos áll. tanfelügyelőnek a közigazgatási bizottsághoz 1919. szeptemberében benyújtott jelentése szerint a tanítók közül igen sokan a proletárdiktatúra hívei közé szegődtek. Ezért a fehér terror idején több pedagógust — főleg tanítót — elmozdítottak állásából, mint pl. dr. Kalovits Alajost, aki a Tanácsköztársaság idején a megyei művelődési osztálynak volt a vezetője, Joó György hatvani áll. elemi iskolai tanítót, Gállné, Vojtsek Irma gyöngyösi tanítónőt stb. A kommunista diákok ellen lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen az egri főreáliskolai tanulók közül Vermes Bélát kizárták az ország összes középiskoláiból, többeket pedig csak a helybeli reáliskolából. A ciszterciek egri főgimnáziumából Berkes György, Endre Emil, István László, Óvári János és Ferenc nevű tanulókat zárták ki [124]. A világháború alatt a tanítóságnak több mint a fele hadba vonult, az iskolatermeket katonai és más egyéb célokra vették igénybe. Azokban az iskolákban pedig, melyek a tanítás rendelkezésére álltak, fűtőanyag hiányában hónapokon át szünetelt a tanítás [125], Heves vármegyében volt 1920-ban összesen 117 népiskola, de ezek közül csak 19 volt megfelelő állapotban. 82 iskolában kevés a tanterem és a meglévők is rosszak, dűledezők, egészségtelenek és sötétek, csak a betegségek csíráit terjesztették. A beiskolázás igen gyenge eredményekkel járt. Ha beköszöntött a tavasz, az iskolák napról-napra néptelenebbé váltak, mivel a gyermekeket befogták a mezei munkákra. Vizsgák felé már alig lézengett egy-két tanuló a falusi elemi iskolákban [126]. 349-