Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A fehér terror rémuralma Heves megyében 1919—1921

A Heves megyei dolgozó nép nem felejtette el a dicsőséges Tanácsköztársaságot. A munkások a gátlástalan fehér terror ellenére harcbaszálltak a tőkés támadással szemben. A kommunisták szervezett mozgalma, az illegális magyarországi kommunista párt, alig másfél évvel a szörnyű csapás után, újra felemelte a magyar proletariátus forradalmi lobogóját. A magyar kommunista párt bécsi szervezetének segítségével megindult az első tervszerű illegális kommunista szervezkedés Magyarországon. Az illegális pártszervező munkát ebben az időben Andics Erzsébet, Berei Andor és Vas Zoltán elvtársak vezették. Az épülő kommunista pártszervezetek ebben az időben elsősorban propagandatevékenységet fejtettek ki és erőteljes harcot indítottak a szociáldemokrácia reformista ideológiája és az ellenforradalom nyílt kiszolgálásának áruló gyakorlata ellen [127]. A felvidéki demarkációs vonal menti vidék hangulatképe 1920. augusztus hó végén arról győzhette meg a magyar uralkodó köröket, hogy »az ipari- és bányamunkások érzései sem nemzeti szempontból, sem a kommunista iránytól való eltávolodás szempontjából meg nem felelő. Keresztény-szocialista kevés van köztük, egy részük közömbös, másik részük épp hajlamos a bolsevizmusra .. .« [128]. A kezdeti időben szervezeti életről beszélni sem lehetett. Ezekben az időkben az egri munkások az Érsek-kertben tudtak egymással találkozni veszélymentesen, vagy ketten-hárman a félreesőbb utcákban, hogy kicseréljék híreiket és bizalmat, bátorságot, erőt merítsenek egymástól [129]. Még csak az első lépéseket tette meg a kommunista pártépítő munka, a megye urai már ettől is megrettentek. Heves megye közigazgatási bizottsági ülésén dr. Bobory György elnöklő főispán-kormánybiztos 1920. április 13-án rámutatott arra, hogy »a kormány erélytelen intézkedései következtében a kommunisták úgyszólván veszély nélkül fejthetik ki átkos propagandájukat«. Javasolta, hogy a közigazgatási bizottság forduljon felirattal a belügyminiszterhez, melyben kéri, hogy »a kommunisták ellen a legszigorúbb rendszabályok alkalmaztassanak« [130], Eger és Gyöngyös város képviselőtestülete elhatározta a szabadkőműves páholyok megszűntetését és vagyonuk elkobzását [131]. 1920. május 30-án Bobory György főispán felszólító rendeletére a rendőrség lefoglalta a gyöngyösi »Akác a Mátraalján« nevű szabadkőműves páholy irattárát, jelvényeit, továbbá egész ingó és ingatlan vagyonát [132]. 1920. február 27-én a hatvani palagyár munkásai órabértöbblet követelés címén sztrájkba léptek. Hiába volt minden egyezkedési kísérlet, tárgyalás, a munkát csak beszűntették. Előbb azonban a gépeket teletömték feldolgozásra váró cementanyaggal, ami ily módon tönrement, s a gépek is megrongálódtak. Ezután a munkások dorongokkal szerelték fel magukat, s így cirkáltak egész nap a gyár körül, hogy eltávolítsák az esetleges sztrájktörőket. A sztrájk egybeesett a többrendbeli »izgatással és kommunista üzelmekkel« vádolt Vígh Vilmos palagyári igazgató letartóztatásával. Az ún. »felbújtókat«, Angyal Zoltánt és Zachorák Istvánt internálták, a többi letartóztatott munkást szabadlábra helyezték [133]. Bobory György, Heves vármegye főispánja, 1920. október 1-én 350-