Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A fehér terror rémuralma Heves megyében 1919—1921

A román megszállás eleinte hangzatos jelszavakkal indult. Az Egert megszálló csapatok parancsnoka is váltig hangoztatta, hogy csak a kom­munizmus letörése végett, s nem mint ellenség jöttek megyénkbe [64]. A magyar hatóságok a megszállás idején túlzott udvariassággal teljesí­tették a román helyőrségek minden kívánságát, de csakhamar kitűnt a megszállás ellenséges, megtorló jellege. A román helyőrségek napról­napra túlzottabb követelésekkel léptek fel. Az imperialista román csa­patok harácsoló különítményei a lakosságtól az általuk megállapított aránytalanul alacsony árakon, sőt, fizetés nélkül is összeszedtek mindent, ami csak megtetszett nekik. Csupán Heves megyében 282 millió koro­nára becsülhető az általuk okozott kár [65]. Szürkület után tisztességes nő alig mert kimenni az utcára a román katonák tolakodása miatt. Nagy­rédén a lakosság erőszakkal állt ellen a harácsoló katonáknak [66]. Hiába igyekeztek tagadni a vármegye urai azt a nép között állandóan élő meg­győződést, hogy ti. »a román megszálló csapatokat az urak, papok hív­ták be«, hogy »a románokat a gazdag emberek« hozták a nyakunkra [67], hiszen az Egri Egyházmegyei Közlöny 1919. december 16-i számában a nagyiványi plébános, Üjhelyi Kálmán, a románok kivonulása után is a következőket írja: »A vallásos román nemzet meg is könyörült raj­tunk, s hadseregét elküldötte, hogy megmentsen minket a kommunista proletár borzasztó uralmától« [68]. 1919. november 15-én felhívás adta tudtul a megye lakosságának, hogy a román királyi csapatok kivonulnak, »miután befejezték felada­tukat, hogy a bolsevizmus terhétől megszabadítsák a magyar népet« [69]. A megyei alispán azonban már jóval korábban megtette a szükséges intézkedéseket »a közrend és közbiztonság fenntartására« arra az esetre, ha az imperialista román megszálló csapatok a megye területéről kivo­nulnának. Már szeptember 16-án szigorúan bizalmas formában meg­hagyta a hatvani, hevesi, gyöngyösi és pétervásári főszolgabíráknak, továbbá a gyöngyösi rendőrkapitánynak, hogy járásuk területén közsé­genként írassák össze mindazokat a »kifogástalan és feltétlenül megbíz­ható, lehetőleg katonaviselt embereket, akik karhatalmi szolgálat telje­sítésére alkalmasak« [70]. Gunther Bertalan helyettes rendőrkapitány Gyöngyösről már szeptember 22-én jelentette az alispánnak, hogy a városban a románok kivonulása esetére megtette a kellő intézkedése­ket »a közrend és közbiztonság fenntartására«, önkéntes őrszolgálatra 382 »teljesen megbízható« egyén jelentkezett. Ehhez a létszámhoz hozzájárul a csendőrség 22 emberrel, továbbá a mintegy 30 továbbszol­gálós altiszt, s végül a rendőrség 12 fővel [71]. Az imperialista román csapatok november 16-án kivonultak me­gyénkből. Kivonulásuk után a katonai állomásparancsnokságot Lederer Henrik tábornok, Heves vármegye karhatalmi parancsnokságát Szita Mihály alezredes, Eger város parancsnokságát Leőchey Géza őrnagy vette át [72], Horthy Miklós ugyanazon a napon, november 16-án bevo­nult Budapestre. Heves vármegye törvényhatósága és a klérus leírha­tatlan örömmel üdvözölte Horthy ellenforradalmi hadseregét [73 j. Horthy december 11-én ellátogatott Hatvanba, Egerbe, Gyöngyösre, megszemlélte az itt elhelyezett csapatokat és fogadta a hatóságok és :ui

Next

/
Thumbnails
Contents