Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A fehér terror rémuralma Heves megyében 1919—1921

lossegéd, Tóth János gépészkovács, Endrész József vasesztergályos, Jakab Rudolf gépszerelő, Kovács Ernő szerelő, Varjú István borbély, Csiba Julianna és Hersch Izsák gyöngyösi lakosok, Nádas Márton gyöngyösi, Csank István egri lakos, Nagy János pincér stb. Szatmáry Béla és Tóth János az ellenforradalmár rábolypusztai egri főkáptalani gazdasági intéző agyonlövése miatt bűnhődtek. Életfogytiglani fegyházat kapott mind a kettő. Endrész Józsefet és Jakab Rudolfot az ötös tanács 15—15 évi fegyházzal sújtotta. Amaz a gyöngyösi járási direktórium elnöke, emez a kispesti munkásszázad parancsnoka volt. Kovács Ernő vöröskatona 10, Varjú István vörösőr 8 évi fegyházat kapott, mert résztvettek a hatvani ellenforradalom leverésében. Csiba Julianna, Hersch Ignác, Nádas Márton és Csank István vörösőr büntetése egyenként 5—5 évi fegyház. Nagy János egri volt vádbiztos összbüntetése 6 évi fegyház [59]. Az egri törvényszék ötös tanácsa Kolacskovszky Lajost, volt vármegyei aljegyzőt, majd a megyei ötös direktórium tagját, volt vörös alispánt — igen súlyos tüdőbaja ellenére — másfél évi börtönbüntetésre ítélte. Az államügyészség két rendbeli izgatás címén kérte a vádlott megbüntetését. Az egyik izgatás tárgyát Kolacskovszkynak a helyi lapokban megjelent cikkeinek egyes »izgató kitételei« képezték, a másik »izgatás« pedig — a vádirat szerint — abban állott, hogy a vádlott a főispáni lakban, az akkori direktóriumi épületben, mintegy 60 főnyi ember előtt, mikor a munkás zászlóalj felállításáról volt szó, olyan kijelentéseket tett beszédében a burzsoáziáról, »melyek alkalmasak voltak arra, hogy a vagyonos osztály elleni gyűlöletet szítsanak« [60]. Lájer Dezső, a Heves megyei direktórium volt elnöke tíz havi börtönt kapott, akit a törvényszék két rendbeli izgatás miatt mondott ki bűnösnek. Nyomatékos enyhítő körülménynek fogadta el a bíróság Lájernak »azon köztudomású tényeit, melynél fogva Eger város polgárságát olyan veszedelmektől mentette meg, amelyeket más hasonló nagyobb városokban nem kerülhettek el« [61], Több egri nő, akiknek férjük a kommunizmus vádja miatt le volt tartóztatva, küldöttségileg kereste fel dr. Zoltán Béla igazságügyminisztert, hogy börtönben sínylődő férjük számára enyhébb bánásmódot kérjenek. Panaszt emeltek az ügyészség ellen, s többek között bejelentették, hogy az egri ügyvédek nem hajlandók védeni a kommunistákat, miért is budapesti védőügyvédek kiküldését kérték a minisztertől [62]. Ugyanakkor az egri klerikális sajtó elégedetlenségének adott hangot az ítéletekkel kapcsolatban. Nem szűnt meg szemrehányásokkal illetni a polgárságot »lagymatag magatartása« miatt, s gyengeséggel vádolni a magyar igazságszolgáltatást: »A kormány nem lett volna igazságtalan akkor sem, ha egy rendeletében a kommunizmus alatt elkövetett bűncselekményekre új, az eddiginél jóval súlyosabb büntetési ítéleteket állapított volna meg; ezt a rendkívül viszonyok, sőt a kivételes hatalomról szóló törvény is megengedték volna. Megengedték volna ezt a krisztusi elvek is, mert a bűnt szabad üldözni. Krisztus is kiverte a seftelőket, a kufárokat a templom pitvarából. A kormány azonban túl jószívű a kommunistákkal szemben.« [63]. 340-